Blázy Árpád: A gyógyszerészet megjelenése és fejlődése Zala megyében 1711-1847 - Zalai Gyűjtemény 1. (Zalaegerszeg, 1974)

II. A GYÓGYSZERTÁRAK SZAKMAI MŰKÖDÉSE - 1. Tárgyi feltételek

tető papirusz virág rózsa is a tiszta empire stílusjegyeit viselik. E stílus hazánk­bani ritka előfordulása különösen gyógyszertári berendezéseken, teszi e bútort szaktörténeti szempontból igen értékessé. 183 A bútor keletkezésének idejét csak egyeztető vizsgálattal lehet körülhatá­rolni, melyhez szükséges a gyógyszertár tulajdonviszonyainak ismerete is. Első megközelítésben keletkezését 1810—1840 időszakára kell tennünk. Ha ezt az adatot összevetjük a gyógyszertár történetével megállapíthatjuk, hogy ebben az időben két olyan jelentős dátum van a gyógyszertár történetében, mely mindkettő indokolhatja a bútor keletkezését. Az egyik dátum 1806, amikor Lováck Ferdinánd megvásárolja a gyógyszertárat. Az új tulajdonosnak nyil­vánvalóan, a kereskedelmi lehetőségek kihasználása érdekében szüksége lehe­tett a gyógyszertár megjelenését olyanná is tenni, hogy értékét méltóan Be­mutathassa. Ha e körülményhez azt is hozzá vesszük, hogy ez időben átmene­tileg még egy gyógyszertár is működött Nagykanizsán; melyet ugyancsak ő megvásárolt és bezárt, és azt, hogy az 1810-es években újabb kísérletek indul­tak egy nagykanizsai második gyógyszertár felállítására, feltételezésünk további alátámasztást nyer. Ezek alapján a berendezés keletkezését az 1810-es elejére kell tenni. Egyes értékelők azonban, ezt az időpontot túl.korainak tartják. A berendezést az 1820—30-as évekre datálják. Ez esetben a bútor keletkezésére az adhatott okot, hogy Lováck Ferdinándot fia váltotta fel a gyógyszertár vezetésében, és az, hogy 1836-ban megnyílt a nagykanizsai második gyógy­szertár, az „Igazság". Itt meg kell emlékezni arról, hogy Nékám Lajosné téves adatot közöl mű­vében e berendezéssel kapcsolatban, 18 ' 1 Valószínűleg kellő információ híján datálja a „Fekete Sas" berendezését az 1836-ban alapított nagykanizsai „Igaz­ság" gyógyszertár berendezésének. A berendezés áthelyezésekor tett intézke­désekből egyértelműen kitűnik, hogy ez a bútor csakis a „Fekete Sas" gyógy­szertár bútora lehetett. Köztünk élnek még azok a kollégák, akik a „Fekete Sas" gyógyszertárban eredeti elhelyezésben ismerték a berendezést. 185 Említésre méltó az a körülmény melyet Répay Lajos közöl, hogy mikor a nagykanizsai ferencesek gyógyszertárukat Segesdre helyezték át Nagykani­zsáról 1769-ben, a patikát a kolostor újonnan épült nyugati szárnyában helyez­ték el. Erről tanúskodik a volt officina mennyezetét még ma is díszítő freskó, mely az irgalmas szamaritánus evangéliumi jelenetét ábrázolja. 186 A gyógyszertár berendezések vizsgálata kapcsán meg kell emlékeznünk arról az általánosítható körülményről, hogy a XVIII. századból ránk maradt ilyen emlékek legértékesebb darabjai szerzetes rendi gyógyszertárak berende­zései voltak (Kőszeg, Székesfehérvár, Eger). Polgári gyógyszertár reprezen­tatív megjelenésben csak olyan helyen létesült, ahol a kereskedelmi konkur­rencia ezt mintegy kikényszerítette (Budapest, Pozsony stb.). Az olyan helye­ken, mint Zala megye városai, ahol szinte „egyedárusi" feltételek voltak adot­133 Művészettörténeti ABC. 1961; Nádai 1936; Koós 1959. 134 Nékám 1969. 185 Fogarasi F; Iván F.-né szíves közlései. m Répay 1969.

Next

/
Oldalképek
Tartalom