Blázy Árpád: A gyógyszerészet megjelenése és fejlődése Zala megyében 1711-1847 - Zalai Gyűjtemény 1. (Zalaegerszeg, 1974)

II. A GYÓGYSZERTÁRAK SZAKMAI MŰKÖDÉSE - 1. Tárgyi feltételek

zése és védelme. A történelmi és művészi értékű berendezési tárgyakon túl az egyszerűbb, de az adott kor gyógyszerészetére jellemző berendezési tárgyak is alapját adhatják egy-egy gyógyszertár történeti gyűjteménynek. Zala megyében az elmúlt időben egyetlen ilyen értékes „tárgyat" találtak, ez a nagykanizsai „Fekete Sas'^ gyógyszertár officina-bútora. E tárgyakra vonatkozóan a már említett gyógyszertárvizsgálati jegyzőkönyvek igen kevés támpontot nyújtanak, legtöbb esetben csak arról emlékeznek meg, hogy a „gyógyszertárnak minden egj^es része csinos és nagyszerű" (Nagykanizsa „Fekete Sas" lásd 15. sz. ábra), „a szerek állása jól elrendezett" (Zalaegerszeg, „Szentlélek").

179 A keszthelyi uradalmi gyógyszertár fennmaradt eszközleltárai is csak igen szűkszavúan emlékeznek meg a berendezésről „A patikában Fenn álló Almáriom 6, ezekben fiók 145, Receptér tábla 1, ebben fiók 8, ... Fakanapé két részben 1, asztal 1, . .. Materialis kamarában Stelás 4, ezekben fiók 103, ... fa schamedli 1, ...padláson dupla füvektartó láda 46 felosztással 10, Stelás 4, 48 fiókkal, asztal l".

180 Zala megye jelenlegi területén a vizsgált korszakban létesült gyógyszertár egy sem működik eredeti helyén. A legtöbbjüket többször is átköltöztették. A nagykanizsai „Fekete Sas" gyógyszertár berendezése is az épület szanálása kapcsán került előbb egy pincébe, majd jelenlegi helyére, a zalalövői gyógyszertárba.

181 Ezen okok és tényezők miatt csupán az egyetlen megmaradt berendezési tárgy, a nagykanizsai „Fekete Sas" gyógyszertár berendezéséhez tartozott officinái bútor vizsgálatát tudjuk csak elvégezni. Ez a bútor, mint már említettem, eredeti helyéről az elmúlt évtizedben került Zalalövőre. A bútort a Művelődésügyi Miniszter rendelete értelmében védetté nyilvánították.

182 Ezt a bútor értékes faanyaga, művészi kivitele és stílusjegyei indokolták. Bár a bútor az áthelyezés alkalmával némi átalakításon esett át, azonban igyekeztek az eredeti felépítést és jelleget megtartani (lásd 16. sz. ábra). A bútor igen értékes thujafa-gyökér furnirozású és empire-stílus jegyeket visel. Az empire I. Napóleon császársága (1804—1814) alatt kifejlődött és Franciaországból egész Európába elterjedt stílus, amely egyiptomi és antik elemeket kompilált. Nálunk az 1840-es évekig érvényesül az iparművészet, bútorművészet és divat területén. A stílust finom arányok és rendkívül elegáns megjelenés jellemzik. A sötét alapszínű bútorok feketére fényezett részletei, valamint az aranyozás alkalmazása kölcsönzi e stílus eleganciáját. A „Fekete Sas" gyógyszertár bútorán ezek a jegyek mind feltalálhatók. A officinái korpuszokat fekete oszlopok aranyozott oszlopfőkkel választják el. A táraasztal előlapjának ovális kivágása és a közepében elhelyezett stilizált napkorongra emlékez179 Zm. kgy. 1846. febr. 6. 635. 180 Festetics 1295. cs. 181 Fogarasi F. szíves közlése. 182 Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár, és Levéltár védettségi nyilvántartása. Bp.