Blázy Árpád: A gyógyszerészet megjelenése és fejlődése Zala megyében 1711-1847 - Zalai Gyűjtemény 1. (Zalaegerszeg, 1974)

BEVEZETÉS - 5. A gyógyszertárak tulajdonviszonyai

sadalmi igény mutatkozott, de nem voltak meg a kellő anyagi biztosítékai annak, hogy polgári gyógyszerész telepedjen le, a szerzetes rendek ilyen mű­ködése hiánypótló volt. A szerzetes rendek gyógyszertári hálózatának e kor­szakban mutatkozó fejlődése egybeesik időben >azzal az általános fejlődési periódussal, melyet a korszak kezdeti fellendülő szakaszának neveztünk. Ebből az következik, hogy a XVIII. század első felében jelentkező fejlődési tendenciák azonosan hatottak hazánkban mind a polgári, mind a szerzetesi gyógyszertári tulajdonformák fejlődésére. A jezsuita rend feloszlatása, vala­mint a többi szerzetes rend megszüntetése tette hazánkban általánossá a polgári gyógyszerészetet. Bár az irgalmas rend továbbra is megtartotta ilyen irányú tevékenységét, azonban a polgári tulajdonviszonyok általánossá válásá­val e tulajdonforma szerepe nem jelentős. Földesúri, uradalmi gyógyszertár Földesúri, uradalmi gyógyszertár Zala megyében egy volt a vizsgált korszakban. E tulajdonformák vizsgálatával és szerepével foglalkozva általá­nosítható ismérveket nem határozhatunk meg. Az egyedi vizsgálat mégis olyan eredménnyel kecsegtet, mely e tulajdonforma értékelését befolyásol­hatja. Keszthely város fejlődését döntően meghatározta, hogy a kiterjedt Fes­tetics uradalom székhelye volt. 1 '' 8 A keszthelyi gyógyszertár felállításának szükségét is ez befolyásolta döntően. A ferences rend feloszlatásával a gyógy­szertár vásárlás útján került az uradalom birtokába. A gyógyszertár rendi tulajdona idején nyilvánosan működött. Forgalmát elsősorban a hatalmas uradalom ember- és állatgyógyászati szükségleteinek kielégítése és Keszt­hely város gyarapodó polgárságának szükségletei adták. A gyógyszertár tisz­ta jövedelme 2/3-ad, 1/3-ad részben került az uradalom és az általa alkalma­zott mindenkori bérlő gyógyszerész között felosztásra. Ez az összeg a XIX, század 30-as éveiben mintegy 1000, ül. 500 Ft volt. Ha az uradalom részese­dését tekintjük, meg kell állapítanunk, hogy ez teljes gazdasági viszonyla­tában az évenként mutatkozó uradalmi tiszta jövedelemnek csak elenyésző %-a volt. Így a gyógyszertár elsődlegesen, nem mint jövedelem forrás, ha­nem mint az uradalom elsősorban állatgyógyászati s csak másodsorban em­ber egészségügyi szükségleteinek kielégítését szolgáló létesítmény működött. Ez az igény azonban, a földesúr és jobbágy kapcsolatában jelentkezett. A földesúrnak érdekében állt ilyen intézmény fenntartása, elsődlegesen az állatgyógyászati ellátás miatt, másodlagosan azért, mert a munkaerő kizsák­mányolás bizonyos szociális és egészségügyi követelmények javításával to­vább fokozható volt. Érdekében állt azért is, mert az így rendelkezésre álló gyógyszer költségen felül nyereséget is hozott, míg annak esetleges távolról való beszerzése, szállítása e költségek nagyfokú emelkedését, ráfizetést ered­ményezett volna. 148 Koppányi 1962.

Next

/
Oldalképek
Tartalom