Blázy Árpád: A gyógyszerészet megjelenése és fejlődése Zala megyében 1711-1847 - Zalai Gyűjtemény 1. (Zalaegerszeg, 1974)
BEVEZETÉS - 4. A gyógyszertári hálózat
lamely szerződés útján senkire se ruházhassa. . ." tehát a gyógyszertár személyjogú gyógyszertár lett. 135 A gyógyszertár „Szent Háromság" elnevezéssel működött. Az első gyógyszertárvizsgálatot 1836-ban tartotta Fleischakker József megyei főorvos. 1353 : Perlak (Prelog, Jugoszlávia) Sipos Károly 1844-ben kérvényezte, hogy Peiiakon gyógyszertárat állíthasson fel. Beadványában arra hivatkozott, hogy mind a zalaegerszegi alsó járás, mind Muraköz lakossága minden fajta gyógyszertárat nélkülözni kénytelen. Kérelmét a megyei főorvos Smalkovits Mihály is támogatta, szakvéleményében a következőket írja: „. . . A Muraközi és Egerszegi alsó járásoknak mind népességét, mind helyzetét, s a Zala megyei gyógyszertáraknak fekvését tekintve, Perlakon gyógyszertár legalkalmatosabban nyithatik. Ugyanis említett két járások egymással megütköző részei majdnem a legnépesebbek, de bizonyára a legtehetősebbek, s így hihető saját egészségek vissza állítására legtöbben ügyelnek, így a gyógyszertároknak távol létében a tájukon létező sebészektől veszik a szereket; ezek pedig semmi árszabályt nem tartván be, önkényök szerint zsarolják betegeiket a nélkül, hogy kérdésre vonatnának, mint hogy rendes recept írás nélkül adnak, s megfizettetik, mint tetszik; — a gyógyszertárak pedig ezen a tájakon oly távol esnek, hogy azoktól orvosi szereket csak oly bajokon nyerhetnek, melyek várakozást engednek, de éppen a sürgetőbb esetekben nem jutnak hozzá. — Ugyan is A. Lendva egészen kézen kívül van, Nagykanizsa a legközelebbi, Csáktornyaihoz, vagy három állapodás, ide nem számítva a Murán átkelési idő vesztést, s gátakat; Zala Egerszeg pedig a most említett murai gátakon kívül öt állapodás; a szomszéd Várasd és Körös megyék gyógyszertárai is legkevesebb három állapodási távolságra vannak, ide nem számítva a murainál még nagyobb átkelésű gátakat a Dráván. — Mindezen tekintetből és hogy a megyének legnépesebb, s tehetősebb közel 10 négyszög mérföldje gyógyszertár nélkül van, alázatos véleményem szerint Perlakon a legalkalmatosabban nyittathatnék . . ." Sipos Károly, aki a zalaegerszegi „Szent Háromság" gyógyszertár bérlője volt, meg is kapta az engedélyt, 1845 nyarán a gyógyszertár meg is nyílt. 136 Sipos Károllyal kapcsolatban meg kell emlékeznünk arról, hogy előbb orvosi diplomát és doktorátust szerzett, a pesti egyetemen. „Orvostudori értekezés a föld színe változásairól" c. disszertációja 1827-ben jelent meg Budán 137 A gyógyszerészetet csak 1839-ben végezte el. A perlaki „Reménység" gyógyszertárat személyes joggal állította fel és vezette. 138 ' :ö Zm. kgy. 1835. máj. 18. 1095. l35 aZm. kgy. 1837. jan. 9. 131. i*Zm. kgy. 1844. nov. 4. 3887; 1845. márc. 3. 415; 1845. nov. 10. 4440. 137 Baradlai 1930; Zm. kgy. 1844. nov. 4. 3753. 136 Jakab 1962. Zm. kgy. 1844. dec. 3. 43840.
