Blázy Árpád: A gyógyszerészet megjelenése és fejlődése Zala megyében 1711-1847 - Zalai Gyűjtemény 1. (Zalaegerszeg, 1974)
BEVEZETÉS - 4. A gyógyszertári hálózat
országos átlagnak. A lakosság növekedése csak az 1850-es években emelkedett 20° oo fölé, ami a város fejlődésének fellendülését mutatja. Ez azzal magyarázható, hogy a megyei adminisztráció jelentős bővülésével jelentősebb hivatalnok és értelmiségi réteg jelenik meg a Bach korszakban, és válik a fejlődést befolyásoló tényezővé. 00 A város a XVIII. században döntően mezőgazdasági jellegű volt, és ez nem jelentett különös vonzerőt a környék lakosainak bevándorlásra. A megtelepedő iparos réteg csupán a környék igényeit elégítette ki, míg maga önellátóan foglalkozott mezőgazdasági termeléssel is. A város alig különbözött egy jobbágyfalutól. A török idők alatt épített cserényből készült mocsárvárat elbontották, helyén alakult ki a város központja, mely a templom, a megyei törvényhatóság székháza és 'az uradalom épületein kívül alig mutatott városi jelleget. A város földesura 1777-ig a veszprémi, 1777-től a szombathelyi püspök volt. A város és földesura állandó ellentétei, melyek olyan jellemzően mutatkoznak, újra és újra fellángoltak, és csak a feudális rend felszámolásakor szűntek meg. ,i! ' Jelentősnek kell tartanunk a város egészségügyi állapotainak fejlődésében, hogy miután az 1750-es években megszervezték a megyei fizikus ordináriusi státuszt a megye főorvosa Zalaegerszegen telepedett le, és működését a városban is kifejtette. A helytartótanács sürgetései, hogy gyógyszertárat állítsanak fel legalább minden megyeszékhelyen, vezetett oda, hogy 1768-ban Zalaegerszegen polgári gyógyszertár nyílt. 70 A gyógyszertár alapítási körülményeit csak a legutóbbi időben sikerült tisztázni. Az 1931-ben megjelent zalaegerszegi helytörténeti munka ugyanis a következőket írja: „Eriinger János Mihály 1768-ban nem is egy, hanem mindjárt két gyógyszertári jogot kapott. Az egyiket Zalaegerszegen, a másikat Sopronban. Mint az a Sopron vármegyei levéltár adataiból (?) kitűnik, Eriinger az 1769-ben kelt végrendeletében a soproni gyógyszertárat a leányára hagyta, a zalaegerszegit pedig 1784-ben eladta." 71 A Zala megyei levéltári adatok között egyetlen Eriingerre vonatkozó adatot sem sikerült a zalaegerszegi gyógyszertárral kapcsolatban találni. Adataink szerint Zala megye az 1760-as években indított akciót egy Zalaegerszegen létesítendő gyógyszertár ügyében. A vármegye 200 Ft évi támogatást ajánl fel a gyógyszertár részére. 1768-ban Gutten György szombathelyi gyógyszerész saját költségén felállította Zalaegerszegen gyógyszertárát. Gutten György azonban nem maga kezelte a gyógyszertárat, hanem azt bérbe adta Háberler Péter gyógyszerésznek, aki 1775-ben meg is vásárolta.' 2 ^Olvasókönyv 1961; Fejezetek 1971. 69 Fejezetek 1971. 70 Zm. kgy. 1768. máj. 2. 26/12. ^Pesthy 1931. Az idézett munka hivatkozása hiányzik, soproni levéltári adatok alapján csak azt sikerült egyértelműen tisztázni, hogy Eriinger János Mihály soproni polgárjogot nyert, és valóban pályázott gyógyszertárjogért. Arról, hogy Zalaegerszegen gyógyszertára lett volna és azt 1784-ben adta volna el sem a Zala megyei Levéltárban nem találtam adatot, de ilyet Csatkai 1968. sem ismer. 72 Zm. kgy. 1768. aug. 20. 8/18; 1769. márc. 13./1; 1777. nov. 27. 28.
