Blázy Árpád: A gyógyszerészet megjelenése és fejlődése Zala megyében 1711-1847 - Zalai Gyűjtemény 1. (Zalaegerszeg, 1974)

BEVEZETÉS - 2. A gyógyszertári hálózat fejlődésének statisztikai adatai

falvak túlnyomó része elnéptelenedett. Nagyobb települései véghelyek voltak, ahol szükségből és földrajzi adottságok következtében mocsárvárakat emeltek, minthogy nagyobb vár építésére nem volt pénz. Csak a szatmári béke után népesedtek be újra falvai és városai, s indultak el a lassú fejlődés útján.

9 Minthogy jelentős település a korábbi századokban Zala megye területén nem volt, gyógyszertár sem létesült korábban. E sajátos helyzet eredményezte, hogy Zala megyében a gyógyszerészet a XVIII. század első felében jelent csak meg. Az első gyógyszertárat Nagykanizsán a ferences rendi barátok állították fel az 1710-es években. A nagyobb jobbágyfalutól alig különböző mezővárosok lassú fejlődése miatt a gyógyszertárak tulajdonviszonyainak formái közül előbb a szerzetesrendi, majd az uradalmi és csak a század második felétől kezdve jelennek meg a polgári tulajdonban levő gyógyszertárak. E korszakban szűnnek meg a szerzetesrendi és uradalmi gyógyszertárak, ui. ezek eladár, útján polgári kezelésbe kerülnek Zala megyében. A század végén a gyógyszertárak létesítése, most már kizáróan polgári tulajdonformában, újabb lendületet vesz, mely fejlődés töretlenül tart a XIX. század közepéig. Hogy e fejlődést általánosíthatóan értékelhessük, másik két megye gyógyszertári hálózat fejlesztésével hasonlítjuk össze Zala megye adatait, nevezetesen Vas megyével és Bács-Kiskun megyével.

10 A vizsgálat alapjául a Zala és Vas megye esetében a tárgyalt korszak közigazgatási határai területén, Bács-Kiskun megye esetében pedig a jelenlegi megyehatár területén létesült gyógyszertárak adatai szolgálnak. Ez utóbbi annál is inkább értékelhető adatokat nyújt, mivel a jelenlegi közigazgatási határok a vizsgált korszakban nem léteztek, így mintegy kihasított földrajzi területen reálisabb és általánosíthatóbb értékelést szolgáltatnak adataink. Vas megye esetében ki kell emelni, hogy a XVII. században nem volt hódoltsági terület, valamint azt, hogy teiailetén szabad királyi város, Kőszeg fejlődése és szerepe már a korábbi századokban jelentős. A mai Bács-Kiskun megye területe hódoltsági terület volt a XVII. században, fejlődése még inkább, mint Zala megyéé, a XVIII. században indult meg. E megfontolásokkal a mintakiválasztás statisztikus értékelésének objektív követelményeihez igazodunk. Az adatok relatív kicsinysége azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a statisztikai értékelésnél nem érvényesülhet eléggé a nagy számok törvénye, és nagyobb a valószínűsége, hogy az eredményekben esetlegesség tükröződik, de a mintavételi módszer feltétlen biztosítja az alapismérv megismerését.

11 A gyógyszertári hálózat fejlődésének vizsgálatához szükséges adatokat táblázatban foglalom össze, a könnyebb értékeléshez a táblázatok adatait térképen és grafikonon ábrázoltam. 9 Olvasókönyv 1961; Fejezetek 1970. 10 Vas megye adatait Szigertváry Ferenc, Bács-Kiskun megyéét Lóránd Nándor bocsátották rendelkezésemre. Szíves közreműködésükért ezúton is köszönetet mondok. 11 Köves 1962.