Béres Katalin: Kulturális élet Zalaegerszegen 1920-1945 - Zalaegerszegi Füzetek 14. (Zalaegerszeg, 2015)
Múzeumalapítási kísérletek a két világháború között Zalaegerszegen
elhelyezéséről. így a vármegye vezetősége, név szerint Kolbenschlag Béla... az ép üresen álló fő- vagy alispáni elsőemeleti lakás egy szobájába bezsúfoltatta velem az egész gyűjteményt, egyik-másik tárlót elhelyeztük az üres istállóba. Ez az állapot tartott egy pár hónapig, áe a mikor hivatali okokból szükség volt a helyiségre, gondoskodnom kellett a gyűjtemény elhelyezéséről. ”2S1 252 Visszaemlékezése szerint az összegyűlt anyagot kettéosztották, könyvtári része beolvadt a levéltár könyvtárába, a tárgyi gyűjteményt a rozoga tárlókkal együtt 1927-ben Keszthelyre szállították. Az átadást nemcsak a vármegyeháza átépítése indokolta, a vármegye az akkori „illetékes hivatalos körök” álláspontja alapján járt el, „akkor... az a vélemény alakult ki, hogy ne aprózzuk el a muzeális gyűjteményeket. Egy kis területen ne keletkezzék minden kis provinc helyen egy »muzeum«, amely addig él, míg az a szalmaláng tart, amely ik kezdeményezésének neki fogott, hanem teremtsünk meg egy gócpontban egy életerős és életképes, szakember vezetése alatt álló intézményt, amely nem ephemer jellegű”'ъг Zalában ez az „életerős”, a Vallás- és Közoktatási Minisztérium által is támogatott intézmény 1925 és 1928 között önálló épületet kapott Balatoni Múzeum lett, nemcsak az egerszegi gyűjtemény került ide, hanem a sümegi Darnay Múzeum anyaga is, amelyet 1938-ban olvasztottak be a keszthelyi múzeumba. Zalaegerszeg városa azonban nagyon hamar megbánta, hogy elengedte a helyi kollekciót. Már 1927-ben megszólaltak olyan hangok a helyi sajtóban, amelyek egy megyeszékhelyi kultúrpalota felállítását szorgalmazták, benne egy vármegyei múzeummal, abból kiindulva, hogy a városban semmiféle látnivaló nincs, amely számot tarthatna az érdekló'désre és megtekintésre. A leendő' múzeum alapjának az ekkor még Sümegen lévő' és helyhiánnyal küzdő, de már a keszthelyi Balatoni Múzeummal megállapodást kötő Darnay Múzeum megszerzését javasolták.253 Az ötletet Czobor Mátyás polgármester is magáévá tette, aki a húszas évek városfejlesztő építkezéseit folytatva kulturális intézményhálózat kiépítését tervezte. 1928-ban Darnay Kálmánt 2,1 Magyar Nemzeti Levéltár (Továbbiakban: MNL) P Szekció Családi levéltárak 591. Fára József levele Nagy Károlyhoz, 1942. febr. 10. 252 Uo. 233 Mikor lesz már valami látnivaló Zalaegerszegen? A Darnay-Múzeumot ide kellett volna átköltöztetni. Zalavármegye. 1927. jűn. 24. 2. p. 14
