Béres Katalin: Kulturális élet Zalaegerszegen 1920-1945 - Zalaegerszegi Füzetek 14. (Zalaegerszeg, 2015)
Zenei- és dalosélet Zalaegerszegen - Énekkarok, zenekarok
című csárdást.335 „A zalaegerszegi vegyeskar szereplése annyira megtetszett a Debrecenben tartózkodó angol, finn és budapesti újságíróknak, hogy kérésükre az Aranybikában a zalaegerszegieknek külön hangversenyt kellett adniuk. ”336 A debreceni fellépésről film is készült, amelyet dalest keretében mutattak be a városban, ahol a dalosok „megcsillogtatták a magyar nóta minden szívbemarkoló szépségét, lelket simogató selymét... ”, amit azonban csekély számú közönség hallgatott meg, pedig az eseményen részt vevő Gerlóczy Béla kormányfőtanácsos, az Országos Dalosszövetség elnöke nekik szánta mondanivalóját a magyar dal nemzeterősítő jelentőségéről és ápolásának szükségességéről.337 Az 1929-es évben még egy jelentős szereplése volt a kórusnak. Szeptemberben a Magyar Rádió egyik műsorában Fára József vármegyei levéltárnok tartott előadást a Göcsejről és a Balaton felvidékről. A műsorban a vegyeskar is közreműködött, élő adásban zalai vonatkozású dalokkal színesítette az előadást.338 Az egyházi énekkar nemcsak meghívásoknak tett eleget, hanem maga is hívott vendégkórusokat, hogy közös hangversennyel, zeneestéllyel gazdagítsák a város kulturális kínálatát. 1929-ben az Országos Dalosversenyen Királydíjat nyert Veszprémi Dalosegyesületet látták vendégül.339 Egy évvel később, a sajtó tudósítása szerint „felejthetetlen művészi élményben volt része” mindazoknak, akik részt vettek az Egyházi Ének- és Zeneegyesület meghívására Zalaegerszegre érkező Szombathelyi Daloskor 50 tagú férfikórusának hangversenyén. A két kórus mellett fellépett a Zalaegerszegi Daloskor is. Hármuk versenyéből a pálmát a szombathelyiek vitték el „lélekbe markoló” Ey uchnjem előadásukkal. A korabeli beszámoló azt is megjegyezte, hogy „A kiváló sikerű hangversenynek sajnálatos vonatkozása is van, és ez a zalaegerszegi közönségnek érthetetlen viselkedése. A hangversenyre még Szentgotthárdról, Körmendről és a környékbeli falukból is eljöttek, de Zalaegerszegről csak azt az aránylag csekélyszámú közönséget 335 Készülődések a debreceni dalosversenyre. ZMU. 1929. jún. 25. 2. p. 336 Lásd: 332. jegyzet. 337 Az Egyházi Ének- és Zeneegyesület dalestje. ZMU 1930. jan. 15. 3. p. 338 Egerszegiek a stúdióban. Zalavármegye, 1929. szept. 8. 5. p. 339 Zalamegye a magyar dalkultúra hazája. Zalavármegye, 1929. márc. 8. 1. p. 95
