Béres Katalin: Kulturális élet Zalaegerszegen 1920-1945 - Zalaegerszegi Füzetek 14. (Zalaegerszeg, 2015)

Képzőművészeti élet, kiállítások

Gasparics Márk portré sem, amelynek elkészítésével Némethy Bélát bízták meg az indítványozók: Thassy Kristóf és Mindszenty József.524

Zalaegerszeg három önálló műalkotással gyarapodott a korszakban. 1922-ben, a Horthy Miklós téren avatták fel a Magyar Királyi 6. Honvéd Huszárezred I. világháborúban elesett katonáinak emlékművét, melyre Marton Boldizsár írta az emlékező szöveget. 1931-ben - 27 évnyi küzdelem után - elkészült Istók János alkotása, Csány László monumentális szobra, melynek hátoldalán emléktáblát kapott a Csány-kultusz helyi „apostola”, Borbély György gimnáziumi tanár is.525 Végül a Göcseji Hét idején a gimnáziummal szemben állították fel Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotását, a 48-as gyalogezred emlékművét. Kívülük csak épületdíszítő elemként kerültek műalkotások középületekre, pl. Vörös János domborművei a Stefánia Szövetség székházára (ma az Ispita épületén láthatók), vagy az új Pénzügyigazgatóság (ma megyeháza) székházának bejáratát díszítő férfi és nőalak, az épületen látható domborművekkel, Ohmann Béla és Reményi József alkotásai. Ezek is, akárcsak a felállított szobor és az emlékművek hozzájárultak Zalaegerszeg arculatának csinosodásához, urbanizálódásához. * 325

524 A vármegyeháza közgyűlési terme számára megfestik Gasparics Márk arcképét. ZMU. 1944. febr. 10. 3. p.

325 A szobor történetéről lásd: Béres Katalin - Kiss Gábor: Csány László kultusza Zala megyében. In: Kossuth kormánybiztosa Csány László, 1790-1849. Szerk.: Molnár András. Zalaegerszeg, 1990. 289-308. (Zalai Gyűjtemény 30.)

139