Béres Katalin: Kulturális élet Zalaegerszegen 1920-1945 - Zalaegerszegi Füzetek 14. (Zalaegerszeg, 2015)

Képzőművészeti élet, kiállítások

megye megbízásából ő készítette és illusztrálta azt a díszalbumot, amelyet Lord Rothermere-nek ajándékoztak a revízió ügye melletti kiállásáért.468 1930 decemberében, elnyerve a római Collegium Hungaricum ösztöndíját, tanulmányútra az örök városba érkezett. Utazása előtt került sor utolsó zalaegerszegi kiállítására a gimnázium rajztermében.469 A Rómában szerzett élmények és a Római Magyar Akadémia támogatottjai által kialakított új irányzat, az olaszországi novocentoval470 rokonságot mutató római iskola nagy hatással volt művészi fejlődésére.471 Már hazafelé készült, amikor 1931. május 23- án váratlanul elhunyt. Kint született alkotásait a római iskola ösztön­díjasainak Nemzeti Szalonban rendezett tárlatán, 1931. május-június­ban láthatta a közönség. Gőbel Árpád halála után utódaként a nagykanizsai születésű Ka­posi Antal került a főgimnázium katedrájára, maga is festőművész, Csók István tanítványa, aki a tanítás mellett folytatta elődje közéleti tevékenységét. Részt vett ő is a harmincas évek iskolán kívüli nép­művelésében, közreműködött a Göcseji Gyűjtemény létrehozásában, a város társadalmi életében. Sokrétű munkája mellett a festészethez sem lett hűtlen. Őt is elsősorban a zalai táj, a város és környezete, temetői, fái ihlették. Kaposi a hangulatok festője volt. Azonban mű­vészete visszhangtalan maradt Zalaegerszegen. Ennek oka nem any- nyira a helyi érdektelenségben, mint inkább Kaposi visszahúzódó, szerény természetében keresendő. Éppen ezért önálló vagy csopor­Miklós Gimnázium fennállásának 100. évfordulójára. 1896-1996. Zalaeger­szeg, 1996. 127-128. p. 468 Gőbel J. Árpád (1886-1931) Nekrológ. In: A zalaegerszegi M. Kir. Állami Deák Ferenc Reálgimnázium XXXV. Értesítője az 1930-31. iskolai évről. Szerk. Péterffy Béla. Zalaegerszeg, 1931. 3-4. p. 489 Gőbel Árpád kiállítása. ZMU. 1930. nov. 21. 2. p. 470 Az I. világháború után Milánóban létrejött képzőművészeti irányzat, mely az avantgard irányokkal szemben a neoklasszicista stílus megvalósítását tűzte ki célul. A két világháború között Olaszország hivatalos művészei irányzata volt. A Novecento művészei Magyarországon a római iskola tagjainak alko­tóira voltak hatással. 471 Kostyál: Zala megye képzőművészete... 286. p. 128

Next

/
Oldalképek
Tartalom