Béres Katalin: Kulturális élet Zalaegerszegen 1920-1945 - Zalaegerszegi Füzetek 14. (Zalaegerszeg, 2015)
Zenei- és dalosélet Zalaegerszegen - Zeneiskola alapítási kísérletek
érdeklődőknek. Ennek fejében 1925-ben a képviselőtestület évi öt millió Korona szubvenciót szavazott meg számukra azzal az indoklással, hogy az egyesület által létesített ingyenes zenetanfolyam egy régen nélkülözött kultúrintézményt, - egy zeneiskolát—pótol",429 430 431 Sem a magán zeneoktatás, sem a tanfolyam nem pótolta azonban a hangszeres játékhoz is szükséges zenei alapozást, elméleti képzést, amelynek következményeit így foglalta össze a Zalai Közlöny újságírója: a magasabb intelligenciához tartozó közönségünknek is felette hézagosak azok az elméleti ismeretei, a melyek mellett még a szó szorosabb értelmében vett műélvezetekről sem lehet beszélni, nemhogy kritika gyakorlása lehetséges lenne. A legtöbb zongorista vagy hegedűs megtanul jól játszani az illető' hangszeren, talán kitűnó'en tud »blattozni« is, de híján van minden összhangzattan'! ismeretnek, nem szólva arról, hogy a zene elemzésére és a szép szempontjából való értékelésére legtöbb esetben képtelen. Pedig tapasztalati tény, hogy egy zenemű szabatos és élvezhető' előadása kellő előismeretek híján még a legjobb akarat mellett sem képzelhető el és nem is lehetséges. ,43° E hiányosságok ellenére csak 1935-ben csillant fel a remény, hogy városi zeneiskola létesüljön Zalaegerszegen. A Zalamegyei Újság megjelentetett egy — valószínűleg félreértésen alapuló - cikket arról, hogy Czobor Mátyás polgármester, aki „sokszor adott kifejezést annak, hogy városa lelkes szüreteiében »irigyli« a kitűnő Zeneiskolát Nagykanizsától, ... olvasván a zeneiskola leépítésére vonatkozó terveket, Nagykanizsán járt és tárgyalt annak lehetősége felől, hogy átvigye a városi zeneiskolát Nagykanizsáról Zalaegerszegre"í4’1 A zenede megszüntetéséről szóló hír kacsának bizonyult, elképzelhetjük, hogy a kanizsai polgárok, hogy fogadhatták a lehetőségét annak, hogy egy fontos „ kultúrintézményük” Zalaegerszegre kerüljön! Egy évvel később - valószínűleg a Zalavármegyei Dalosszövetség Zalaegerszegre kerülése érdekében - Szeless Béla zenetanár kapott engedélyt a kultuszminisztertől államilag engedélyezett magán zeneiskola felállítására. A város vezetése és közönsége örömmel fogadta a hírt, többek között azért, mert így nem kellett a továbbiakban a 429 MNL ZML V. 1606. Zalaegerszeg város közgyűlési jegyzőkönyve. 1925. márc. 28. 430 К. B.: Zenekultúra. Zalai Közlöny, 1925. okt. 9. 3. p. 431 Zalaegerszeg átveszi a nagykanizsai zeneiskolát. ZMU. 1935. okt. 10. 1. p. 119
