Béres Katalin: Kulturális élet Zalaegerszegen 1920-1945 - Zalaegerszegi Füzetek 14. (Zalaegerszeg, 2015)
Zenei- és dalosélet Zalaegerszegen - Énekkarok, zenekarok
sának részleteit,343 vagy a helyi dalárdák legkiválóbbjaiból szervezett férfikarral közösen Bach Máté passióját, ahol Pilátus szerepét Fürtös Lajos énekelte/44 1934-ben az Egyházi Ének- és Zeneegyesület elnöksége, Pehm plébános vezetésével megpróbálta megállítani a hanyatlást, újjászervezni az egyesületet, új pártoló tagokat szerzett a kórus számára, így 1935-re konszolidálták az egyesület pénzügyeit, ami lehetővé tette, hogy a kórus nyaranta balatoni hangversenykörútra induljon. Az 1935-37 közötti nyári fellépéseken megfordultak Fonyódon, Balaton- fenyvesen, Révfülöpön, Balatonfüreden és Kővágóőrsön, ahol Pálóczi Horváth Adám, Kodály és Bartók gyűjtéseiből származó, valamint göcseji népdalokkal szórakoztatták a nyaraló vendégeket, vagy a helyi egyházközségek hallgatóságát. Persze, a műsorból nem maradhattak el a korszak irredenta dalai, mint a Krasznahorka büszke vára, sem.345 A külső sikerek ellenére a város közönsége továbbra sem méltányolta eléggé a kar működését,346 így az egyesület élete újabb és újabb válságokat ért meg. 1937-ben lemondott az ügyvezető alelnök, Árvay László és Németh József karnagy is, aki kezdettől a kórus élén állt. Helyét egy rövid időre Fürtös Lajos, az építőmunkás dalkör korábbi vezetője foglalta el, de néhány hónap múlva elfoglaltságaira hivatkozva lemondott. A választmány Winkler István, zeneművészeti főiskolát végzett ügyvédet választotta meg helyére.347 Az új vezetés nagy lendülettel látott munkához. 1938-ban a kórus műkedvelőiből alakult alkalmi társulat bemutatta Kodály Zoltán Háry János című 343 A húsvét egyházi zenéje. ZMU. 1932. márc. 24. 3. p. Kongreganista nap Zalaegerszegen. ZMU. 1933. máj. 2. 1. p. 344Nagy sikere volt a nagyböjti egyházi zeneestnek. ZMU. 1931. márc. 31. L P341 Az egyházi vegyeskar nagysikerű balatoni dalestje. ZMU. 1935. aug. 14. 2. p., Balatoni hangversenykörútra megy az egyházi vegyeskar. ZMU. 1937. jún. 20. 2. p. Andrássy Gyuláné, Zichy Eleonóra szerzeménye 1906 körül született, de csak a trianoni béke után vált ismertté és a magyar irredentizmus egyik szimbolikus dalává. 346 Az Egyházi Ének- és Zeneegyesület közgyűlése. ZMU. 1935. márc. 14. 1. p. 347 Fellendülés előtt Zalaegerszeg zenei élete. ZMU. 1937. nov. 28. 2. p. 97
