Béres Katalin: Kulturális élet Zalaegerszegen 1920-1945 - Zalaegerszegi Füzetek 14. (Zalaegerszeg, 2015)

Felnőttoktatás, iskolán kívüli népművelés - Iskolánkívüli népművelés az 1920-as években

egyenlőséget és testvériséget, hanem meg is teremtette. Összeterelte a szembenálló felekezeteket, az egymás ellen harcoló társadalmi osztályokat és megrendezte Zalaegerszeg minden idők legszebb ünnepélyét: a társadalmi megnyugvás és megértés nagyszerű ünnepélyét! Soha Zalaegerszegen annyi ember nem tolongott a város legnagyobb helyiségében, mint a március tizenötödiki ünnepélyen. ...A katholikus egyházi zenekar gyönyörű indulója után a zsidó szereplő hazafias szavalata, a protestáns köztisztviselő hatalmas ünnepi beszéde mellett a kishivatalnok ambiciózus előadása, az iparosok dalárdája mellett a törvényszéki elnök lendületes szavai, magasztos intelmei a felekezeti békéről és az igazi hazafiságról úgy hatottak ránk, mint a várva várt jövendő álmának beteljesülése.”- lelkesedett a Zalavármegye újságírója az ünnepély után, Czikó Jánost aranyembernek titulálva.ljíi A társadalmi béke és az együttműködés azonban csak átmenetinek bizonyult.

A következő' népművelési évadban ismét csak az Iparoskörben, az iparosokra számítva szervezte meg a városi népművelési bizottság az ismeretterjesztő előadásokat.* 1 * *’4 A tíz előadásból álló sorozatot azonban az érdeklődés hiánya miatt már 1927 januárjában fel kellett függeszteni.140 Sem az előadók, sem a megadott témák nem vonzották a közönséget, nem adtak a gyakorlatban is hasznosítható tudást és ismereteket, a zalaegerszegi iparostársadalom mentalitására pedig mindig is jellemző volt a tanulás iránti motiválatlanság.141 A népművelésnek ez a meglehetősen egyhangú, felolvasásra épülő formája sikertelennek bizonyult, annak ellenére, hogy a szervezők egy-egy verssel, dallal, irodalmi felolvasással is próbálták színesíteni az alkalmak egyhangúságát. A hallgatóság részéről is inkább az „erkölcsi kényszer” hatásának, vagy „az előadóval szemben gyakorolt udvariassági ténykedésnek”, nem pedig a tudásszomjnak volt köszönhető a megjelenés.

Mivel a megye székhelye nem maradhatott ki a népművelési munkából, Bődy Zoltán alispán, a vármegyei népművelési bizottság

138 Az aranyember. Zalavármegye, 1926. márc. 18. 1. p.

139 Vasárnap megkezdődnek a liceális eló'adások. Zalavármegye, 1926. dec. 19. 3. D.

°A népművelés újjászervezése Zalaegerszegen. Zalavármegye, 1927. jan. 9. 3. p.

1 Lásd: Béres Katalin: Zalaegerszegi kisiparosok a századfordulón. In: Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból, 1984-85. Szerk.: Degré Alajos, Halász Imre. Zalaegerszeg, 1985. 121-134. (Zalai Gyűjtemény 21.)

46