Béres Katalin: Kulturális élet Zalaegerszegen 1920-1945 - Zalaegerszegi Füzetek 14. (Zalaegerszeg, 2015)
Városi egyesületek Zalaegerszegen a két világháború között
dött.74 A két másik sportegyesület, az 1923-ban, az iparosok és kereskedők csapataként alakult Zalaegerszegi Torna Egylet,75 és a „munkásosztály tagfai”-nzV. lehetőséget biztosító - 1926-ban létrejött - Zalaegerszegi Törekvés Sportegylet kulturális szerepet nem játszott. A 12-21 év közötti iskolából kimaradt ifjúság kötelezően a Leventeegyesületben töltötte szabadidejét, ez azonban nem önkéntes alapon szervezett intézmény volt,76 így nem is tekinthető klasszikus értelemben vett egyesületnek. Tagjai katonai előképzését és nemzeti szellemű nevelést kaptak, melynek keretében gondoskodtak művelődésükről, zenekaruk, színjátszó csoportjuk volt. A város tanuló- ifjúsága számára többek között a cserkészmozgalom biztosította a szabadidő hasznos eltöltését, a művelődés lehetőségét. A gimnázium tanulói a Zrínyi, a felsőkereskedelmisták a Bocskay, a polgári fiúisko- lások a Deák Ferenc, az iparostanoncok és ifjúmunkások a Csány cserkészcsapat munkájában vehettek részt. A felsoroltakon kívül társadalmi, hazafias egyesületek is működtek Zalaegerszegen, ilyen volt a középosztálybeli nőket összefogó keresztény és nemzeti világnézetű Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége (MANSZ), akik élen jártak a helyi kulturális élet szervezésében, Apponyi utcai székházukat 1930-ban az alapító elnök, Tormay Cecile írónő avatta fel. A helyi csoportot özv. Barthelmes Valterné és özv. Ábrahám Ernőné vezette.77 Hasonló szellemiségű, a legitimista nőket tömörítő társulat volt, a Magyar Nők Szentkorona Szövetségének helyi fiókja, amely azonban keveset hallatott magáról. A jótékony lelkületű asszonyok felekezeti alapon szerveződtek. A szegény gyermekek felruházására hozták létre már az 1880-as években a katolikus Karácsonyfa Egyletet, amely karitatív céljai eléréséhez gyakran rendezett hangversenyeket, estélyeket, táncmulatságokat. Az Evangélikus és a Református Nőegylet is elsősorban karitatív 74 A mai ZTE stadion helyén. 75 A ZTE ténylegesen 1920-ban jött létre, ekkor felterjesztett alapszabályát azonban csak 1923-ban fogadta el a belügyminiszter. 76 A testnevelési törvénynek nevezett 1921. évi Lili. törvénycikk hozta létre a levente intézményét az ifjúság katonai előképzésére, a trianoni béke- szerződés katonai korlátozásainak kijátszására. 77Pesthy Pál i.m. 174. p. 27
