Béres Katalin: Kulturális élet Zalaegerszegen 1920-1945 - Zalaegerszegi Füzetek 14. (Zalaegerszeg, 2015)
Városi egyesületek Zalaegerszegen a két világháború között
Városi egyesületek Zalaegerszegen a két világháború között A zalai megyeszékhely nem hozott létre, és anyagiak híján a két világháború között sem tudott felépíteni és fenntartani kulturális infrastruktúrát: sem a vármegye, sem a város nem működtetett köz- művelődési vagy kulturális intézményt, kulturális életet szervező városi hivatalt, a képviselőtestület mellett sem működött kulturális bizottság. így Zalaegerszeg polgárainak művelődése, szórakozása az I. világháború előttről megmaradt és újonnan alakult egyletek, egyesületek, körök, szövetségek és egyéb szervezetek keretében és szervezésében zajlott.68 1924-ben megalakult és folyamatosan működött a Városi Iskolánkívüli Népművelési Bizottság, amely azonban nem szervezte, csak koordinálta a különféle egyesületekben zajló köz- művelődési munkát. A város szinte minden polgára megtalálhatta a foglalkozásának, politikai, kulturális, társadalmi és vallási preferenciáinak, ízlésének megfelelő civil szervezetet, amelyben öntevékenyen részt vehetett, szabadidejét eltölthette. Nemcsak a kifejezetten kulturális és művelődési, hanem a társadalmi, szociális, karitatív, vallási, de még a sportegyesületek egy része is - az alapszabályban megfogalmazott céljának megfelelő tevékenységek mellett - gondoskodott tagjai szellemi műveléséről, kulturált szórakozásának biztosításáról. Az alábbiakban Zalaegerszeg kulturális és művelődési, valamint ilyen feladatokat is ellátó más egyesületeit mutatjuk be. A város legrégebbi társulása az 1840-ben megszervezett Kaszinó volt, amely a helyi elitet tömörítette felekezeti hovatartozás nélkül. Az Arany Bárány emeletén található helyiségükbe olvasni, beszélgetni járt össze a férfiakból álló tagság, ahol két és félezer kötetes könyvtár állt rendelkezésükre. Elnöki tisztét a nemesi származású 68 A Zalaegerszeghez hasonló méretű megyeszékhelyen, Szekszárdon is az egyesületek és székházaik voltak a kulturális élet központjai, Veszprémben azonban 1907-ben már színházat, 1925-ben múzeumot és könyvtárat avattak. 25
