Béres Katalin: Kulturális élet Zalaegerszegen 1920-1945 - Zalaegerszegi Füzetek 14. (Zalaegerszeg, 2015)
Utószó
Utószó Z alaegerszeg, Zala vármegye központja a két világháború között mind méretében, mind mentalitásában kisvárosként élte hétköznapjait. A trianoni Magyarország - Balassagyarmat után - második legkisebb lélekszámú megyeszékhelye volt, amely minden erejét a 19. századból hozott urbanizációs megkésettségének felszámolására igyekezett fordítani. Anyagi lehetőségei azonban csak szerény méretű városfejlesztést tettek lehetővé, amelyet megakasztott a nagy gazdasági válság és egy rossz döntésből eredő súlyos eladósodás; ennek ellenére Zalaegerszeg a korszakban - legalábbis a településképet tekintve - hangulatos, virágos, élhető várossá vált. A megyeszékhely élén Czobor Mátyás személyében hosszú ideig a kultúra iránt elkötelezett polgármester állt, aki támogatóan viszonyult minden, a város szellemi életét érintő mozgalomhoz, szerveződéshez, eseményhez, de erőforrások hiányában kulturális infrastruktúra fejlesztésére nem volt lehetősége. Ennek ellenére - mint a fentiekben láttuk - igen élénk, sokszínű kulturális élet zajlott a városban, melynek működtetői és fenntartói civil szervezetek: szakmai, társadalmi, sport és kulturális egyesületek voltak, a nagyobbak önálló székházat is építettek maguknak. A korszakban az I. világháború előttről örököltek mellett számos egyesület alakult, egy része kifejezetten kulturális céllal, mint a Rákosi Viktor Társaság, a Zalaegerszegi Közművelődési Egyesületet, vagy a Deák Ferenc Irodalmi és Művészeti Kör, de létrejött több olyan társadalmi és politikai szerveződés is, amelyek alapfeladataik mellett erőteljes kulturális tevékenységet folytattak (ilyen volt a MOVE vagy a MANSZ). Sajátos, hogy az új alapítású kulturális szerveződések szinte mindegyike rövid életűnek bizonyult, a belső ellentétek, az érdektelenség, a politikai életben bekövetkező negatív változások (zsidótörvények), végül a háború akadályozták működésüket. Különösen erős szervező tevékenységet folytatott a városban a katolikus egyház. Zalaegerszeg elhivatott plébánosa, Pehm (Mind- szenty) József vallásos egyesületekbe szervezte a túlnyomórészt 236
