Béres Katalin: Kulturális élet Zalaegerszegen 1920-1945 - Zalaegerszegi Füzetek 14. (Zalaegerszeg, 2015)
A mozi Zalaegerszegen - Gábor Béla mozgóképszínháza
mozit építene, amely komoly színtársulatok fogadására alkalmas színpadot is tartalmazna, „és lehetőséget nyitna a mostoha viszonyok közt lét- fenntartásáért küzdő vidéki színészet kifejlődéséhez is”.79i A beadványban kifejtett nemes szándékok, a kulturális igények és a lakosságszám növekedése ellenére793 794 795 a város megint csak nem kapta meg a vetítési jogot. A mozi állapota továbbra sem javult. Czobor Mátyás egy átfogó tűzrendészed vizsgálattal igyekezett Gábor Bélát a tűzbiztonsági előírások betartására kényszeríteni. A vizsgálat eredményét, amely a mozi vetítőkamrájára és az erkélyre vonatkozóan tartalmazott kritikus megállapításokat, elküldte a belügyminiszternek is. Az ügy eljárása közben, 1932. május 8-án az esti előadás alatt tűz ütött ki a moziban. „ Fél tíz tájban egy egyfelvondsos sportfilmet pergetett a gép, amikor egyszerre csak a filmkamrában nagy lángnyelv csapott fel, amely bevilágította a nézőteret, különösen az erkélyt, amely a vetítőkamra közelében van. A következő pillanatban az erkély közönsége ijedten ugrott fel, s csak fokozódott a rémületet, amikor kitárult a vetítőkamra és onnét égett ruhával sietett ki Petrovics Gyula1195 gépész. A kinyílt ajtón lángnyelv és nagy füst csapott ki. Az erkély közönsége most már megrémülve tolongott a lépcső felé és - különösen a nők - kiáltozva siettek a kijárat felé. tudósított az eseményről a Zalamegyei Újság.796 Szerencsére komolyabb baj nem történt, egy 793 MNL ZML V. 1607. Zalaegerszeg város polgármesterének iratai. 4096/1949. A polgármester levele a belügyminiszterhez, 1931. jan. 22. 794 A moziengedélyek „megállapításánál alapul szolgál a község lakosainak száma, a települési viszonyok, a népesség kulturális fejlettsége és a mozgó- fényképüzemi előadások iránti érdekló'dése, valamint az üzemek várható jövedelmezó'sége.” Lásd: A M. Kir. Belügyminiszter 148 000/1928. VII. sz. körrendeleté a mozgóképszínházak városonként való megállapítása tárgyában. In: Budapesti Közlöny, 1928. febr. 16. 38. sz., továbbá: MNL ZML V. 1607. Zalaegerszeg város polgármesterének iratai. 4096/1949 A M. Kir. Belügyminiszter 136 000/1931. VII. sz. körrendeleté a mozgóképszínházak városonként való megállapítása tárgyában. 795 Petrovics Gyula mozigépész volt Gábor Béla üzemvezetó'je a két háború között. Nevét 1935-ben Pozsgaira magyarosította. A nyilas idó'szakban és a háború után, az államosításig 6 üzemeltette a zalaegerszegi mozit. 796Vasárnap este kigyuladt (sic!) a film a zalaegerszegi moziban. ZMU. 1932. máj. 10. 2. p. 208
