Béres Katalin: Kulturális élet Zalaegerszegen 1920-1945 - Zalaegerszegi Füzetek 14. (Zalaegerszeg, 2015)

Műkedvelő színjátszás Zalaegerszegen

aratott. „Közönségünk előtt szokatlan az ilyen darab, - hallottunk is hangokat az előadás előtt, hogy majd unalmas lesz az előadás ámde a főpróbák közönse'ge, a diáksereg épúgy nem unatkozott, mint ahogy nem unatkozott sem a hétfői, sem a keddi publikum sem, mert a szereplők kifogástalan játékukkal magukhoz bilincselték a hallgatóságot. ... /1 sikerhez nagyban hozzájárultak a korhű jelmezek, miket Budapestről hozattak s az új és eredeti díszletek, amelyek Péterffy István dr. okleveles iparművész kitűnő érzékét és képességét dicsérik. ”758 A dráma bemutatását többször meg kellett ismételni.

A műkedvelők által tartott előadások nemcsak a színjátszók szereplési vágyát, a közönség szórakozási igényét elégítették ki, hanem rendszerint jótékony célokra szervezték azokat. Az 1925-ös év farsangján 12 mulatságot rendeztek a városban, mindegyik programjában szerepelt műkedvelő' előadás is. Az összbevételt - 2 380 000 Koronát - a diáknyomor enyhítésére fordították.759 A 80. számű cserkészcsapat Gsortos Gyula: Sylvio kapitány című irredenta darabjának bevételét felszereléseinek bővítésére költötte, a Bocskay cserkészek (felsőkereskedelmisták) a nyári táborozási alapjukra gyűjtöttek,760 a Levente Egyesület pedig zászlóalapja javára adta elő a Zrínyiek földjén című, szintén irredenta tartalmú darabot.761 A 40-es években, a háború idején már a helyi katonacsaládok segélyezésére, a hadikórházban ápoltak megsegítésére, vagy a városban létesítendő Katolikus Diákotthon céljaira tartottak jótékony célú színielőadásokat.

Korszakunkban két alakalommal is felmerült a városban egy az egyesületektől, az egyháztól, iskoláktól független, önálló műkedvelő társulat létrehozása. 1931 februárjában jelentették be alapítói a Zalaegerszegi Műkedvelő Színi Egyesület megalakulását, azzal a céllal, hogy havonta legalább egy színielőadással örvendeztetik meg a közönséget.762 A szervezkedésnek, amelynek élén szokás szerint Czobor Mátyás polgármester állt, nagyobb volt a füstje, mint a lángja. Mindössze egyetlen bemutatójukról tudósított a sajtó, 1932 októbe758 Bánk bán. ZMU. 1932. febr. 4. 2.3. p.

7S9Tizenkét mulatság volt a farsangban. ZMU. 1925. febr. 27. 3. p.

760 Kongreganisták és cserkészek színi előadása. ZMU. 1938. máj. 3. 2. p.

761 Levente műkedvelő előadás. Zalavármegye, 1927. dec. 25. 3. p.

762 Zalaegerszegi Műkedvelő Színi Egyesület. ZMU. 1931. febr. 4. 3. p.

199