Béres Katalin: Kulturális élet Zalaegerszegen 1920-1945 - Zalaegerszegi Füzetek 14. (Zalaegerszeg, 2015)
Olvasás, könyvtár
született ifjúsági író, Donászy Ferenc46 összes műveit, és a Zala- megyei Újság első tíz évfolyamát, a Göcseji Gyűjteménynek helyet adó régi városháza második emeletén, az un. Deák emlékszobában helyezték el.47 Sorsa a háború idején az intézményesülés helyett a szétszóratás lett, már az új rendszerben, 1950-ben született meg az állandó közkönyvtár a városban. Zalaegerszeg olvasni vágyó közönsége nyilvános könyvtár hiányában sem maradt olvasnivaló nélkül. Saját könyvgyűjteményeiken kívül a városi egyletek, körök és a magánszemélyek által fenntartott kölcsönkönyvtárakból szerezhették be a szellemi táplálékot. Legrégibb könyvtárral az 1840 körül alapított egerszegi Casinó rendelkezett. 1926-ban nyomtatásban kiadott könyvtári jegyzékének tanúsága szerint a 2470 tétel könyvet 6 csoportba rendezve tárták az olvasók elé. Az első csoportba a szótárak, lexikonok, a másodikba a földrajzi, történelmi, politikai tárgyú könyvek, valamint az emlékiratok tartoztak, összesen 234 tétel. A harmadik csoportba a költemények, színművek mindösszesen 66 tétele, a negyedikbe a természettudományi témájú művek, útleírások, vadászrajzok 237, az ötödikbe a folyóiratok, a hatodikba pedig a regények, beszélyek kerültek 1930 művel.48 Ez utóbbiak között a magyar klasszikusokat elsősorban Jókai, Mikszáth művei képviselték, de a kortárs irodalom alkotásai — Krúdy, Móricz, Kosztolányi, Herczeg Ferenc regényei is megjelentek a könyvtár polcain. A Casinóba járó városi elit hét újságot és folyóiratot lapozgathatott: a Budapesti Szemlét, az Életet, a Herczeg Ferenc szerkesztette Új időket, a Tormay Cecil által kiadott Napkeletet, a Képes Krónikát, a Fliegende Blättert és egy francia lapot.49 A folyóiratok mindegyike konzervatív ízlésű és szellemű volt. Az addig zártkörű könyvtárat 1938-ban megnyitották a szélesebb közönség előtt, a 46 Donászy Ferenc (1864-1923) népszerű ifjúsági író. Legismertebb művei: Vanitatum Vanitas (1889), Robinson Cruzoe (1892), Őserdőkön, tengereken (1894), Életünket és vérünket (1898), Az aztékok kincse (1900). 47 Szakáll Ferenc: Álmodozás a Göcseji Múzeumról, amely nagyobb megértést érdemelne. Látogatás az ország legkoldusabb múzeumában. ZMU. 1944. jan. 29. 3. p. 48 A zalaegerszegi Casino könyvtárának jegyzéke. Zalaegerszeg, 1926. 64 p. 49 Uo. 16. p. 19
