Béres Katalin: Kulturális élet Zalaegerszegen 1920-1945 - Zalaegerszegi Füzetek 14. (Zalaegerszeg, 2015)
Színházi élet Zalaegerszegen 1920 és 1945 között - Színtársulatok a városban
magyar társadalmat olyannyira jellemző kasztrendszertméltatták a darabot.655 A sajtó közönségszervező tevékenysége nyomán, zsúfolt ház előtt mutatta be a társulat azt a színjátékot, amelyet a kritika tartalmi szempontból igazán méltónak talált a zalaegerszegi előadásra. Ez egy ismeretlen szerző ma már feledésbe merült, vallásos témájú darabja, a Mária volt, amely az 1938-as Szentév alkalmából készült, s amelyet Horváth Gyula, a társulat egyik színésze dolgozott át négy felvonásos színművé. Az egyik főszerepet jutalomjátékként ő játszotta. Az előadás azonban valószínűleg mégsem volt átütő erejű, a tudósító a meglehetősen bonyolult cselekmény ismertetésén túl nagyon visszafogottan írt róla, sem a darabot, sem a színészi munkát nem dicsérte meg.656 A kritika és a közönség ízlése nem mindig, sőt általában nem találkoztak. Az 1939-es évadban a zalaegerszegi színházbarátok akkor is megtöltötték a nézőteret, amikor a műítészek erkölcstelenségről, „rf pesti aszfalt szellemi termékérőF', „dporodottsdgróT írtak, így Szalay Károly társulata végül elégedetten hagyta itt a várost. Az 1940-es évek első felének zalaegerszegi színiszezonjait beárnyékolta a radikalizálódó politika és a háború. Hiába készültek tervek egy modern, színházat, mozit és szállodát magában foglaló épület megvalósítására, anyagiak híján játszóhelynek továbbra is maradt a Kultúrház vagy az Edison mozi társulati produkciók előadására alkalmatlan, kicsi színpada. Ezekben az években is a város kívánságát figyelmen kívül hagyva érkeztek különböző társulatok Zalaegerszegre, műsorpolitikájuk csak annyiban változott, hogy a könnyedebb, szórakoztató vígjátékok, zenés játékok, operettek mellett megjelentek a háborús világvége életérzést közvetítő művek is. A zsidótörvények következtében elbocsátották a zsidó származású igazgatókat, rendezőket és színészeket, hiányuk erősen érződött a társulatok színvonalán. A jogaikban korlátozott egerszegi zsidó polgárok pedig bojkottál- ták a színházat.657 1940-ben Galetta Ferenc Dunántúli Művész Színháza okozott kellemes csalódást a közönségnek, a legfrissebb és klasszikussá vált 651 Színház. Csathó Kálmán: Fűszer és csemege. ZMU. 1939. máj. 9. 4. p. 656 Színház. Jutalomjáték és jubileum. ZMU. 1939. jún. 3. 4. p. 6;>7 Zalaegerszeg művészetet vár színtársulatától. ZMU. 1941. aug. 6. 2. p. 173
