Béres Katalin: Kulturális élet Zalaegerszegen 1920-1945 - Zalaegerszegi Füzetek 14. (Zalaegerszeg, 2015)

Színházi élet Zalaegerszegen 1920 és 1945 között - Színtársulatok a városban

- s néhány fércművet a bukástól mentett meg Kőmíves Sándor614 és az ifjú Mészáros Ági,615 akiket 1933-ban szerződtetett csapatához. Eisemann Mihály-Szilágyi László: Zsákbamacska című operettjének szezonnyitó bemutatója után jegyezte meg a helyi tudósító: „Tehetséges színésznek bizonyult Mészáros Ági, aki megérdemelten jutott a karból a szubrett szerepébe. ”616

Hiába voltak azonban a remek színészek, az időközben megszerveződött Színpártoló Egyesület, a gazdasági válság hatása erősen érződött a színházteremben is. Rendszerint félig üres nézőtér, vagy negyed ház előtt játszottak, hiába hozták a klasszikus nagyoperetteket (Lehár: Mosoly országa), próbálkoztak a legfrissebb budapesti sikerekkel (Fényes Szabolcs: Maya), vagy mutattak be olyan vígjátékot, amely „Az alkomikum legmélyebb fajára süllyedt; kevés szellemességgel, inkább a helyzetkomikumban nyújtotta hatások kihasználásával ér el sikert a karzatnál. Durva és ízléstelen. Erkölcsöt, becsületet sárba tipró... ”617

A sajtó folyamatosan színházba járásra buzdította olvasóit: „Mozduljon meg a közönség, honorálja a társulat buzgalmát, szándékait, használja ki a szórakozási lehetó'ségeket, mert a mostani nehéz viszonyok között úgyis nagyon soká fogunk megint egy rendes színházat viszontlátni.

614 Kőmíves Sándor (1897-1980) Színész. Színészcsaládból származott. 1919- ben a Budafoki Színkörben kezdte színészi pályafutását. Fellépett Ungváron, Munkácson és kisebb vidéki társulatokban, ahol szinte minden szerepkört — az operett buffótól a táncoskomikuson át a drámai szerepekig - végigjátszott. 1936-ban a debreceni színházhoz került. 1938-tól a Vígszínházban játszott. 1945-1948 között a Belvárosi és a Nemzeti Színházban lépett fel, majd 1951- től 1980-ig, haláláig a Madách Színház tagja volt.

615 Mészáros Ági (1918-1989) A Színművészeti Lexikon szerint 1934-ben, 16 éves korában lépett először színpadra. Ennek ellentmond az az adat, hogy 1933-ban Deák Lőrinc társulatával már Zalaegerszegen szerepelt, sőt Szlati- nay Sándor: Vőlegényem a gazember c. operettjében ő játszotta a primadonna szerepkört. (ZMU. 1933. ápr. 27. 3. p.) 1936-tól Szegeden, Sziklai Jenő társulatában lépett színpadra. 1939-ben Németh Antal szerződtette a Nemzeti Színházhoz, ahol a társulat vezető művésznőjeként naivaszerepeket, parasztlányokat alakított. Több filmben is játszott, pl. Talpalatnyi föld, A helység kalapácsa, Budapesti mesék stb.l950-ben és 1954-ben Kossuth-díjat, 1950- ben érdemes, és 1953-ban kiváló művész kitüntetést kapott.

616 Színház: megnyitó előadás. ZMU. 1933. ápr. 7. 4. p.

617Litványi László: Színház. ZMU. 1933. ápr. 11.4. p.

163