Béres Katalin: Kulturális élet Zalaegerszegen 1920-1945 - Zalaegerszegi Füzetek 14. (Zalaegerszeg, 2015)

Bevezető

Herboly Ferenc és Sylvester Péter János50 voltak. Munkatársként e lapnál dolgozott a helyi újságírók doyenje, Borbély György51 is. Ettől kezdve Zalaegerszeg azon kevés városok közé tartozott, ahol két konzervatív szemléletű, de egymással szembenálló politikai és társadalmi napilap állt a városiak rendelkezésére, mindkettőnek megvolt a maga közönsége, amely eltartotta az újságokat. Ez a helyzet az egész korszakban fennállt, hiszen a Zalavármegye 1931-es megszűnése után Zalai Napló’2 címen azonnal újra is indult Sylvester Péter János szerkesztésében, majd követte a Zalai Hírlap,'55 és végül a Pesthy Pál szerkesztette Zalai Magyar Élet.54

A plébános napilapja a nyilas hatalomátvétel után, 1944. november 8-án szűnt meg, betiltották. Helyette Zalai Összetartás címen jelent meg szélsőjobboldali - nyilas - újság a városban, melyet kezdetben Pesthy Pál, majd Csordás János5’ szerkesztett.

A politikai lapokon kívül alkalmanként irodalmi és művészeti témájú hetilapok indításával is kísérleteztek irodalmi vénával rendelkező újságírók, közéleti személyiségek. Ilyen volt a Hontváry (Huhn) Gyula* 32 33 * * 36 szerkesztette, 1923-24-ben megjelent Göcsej című szép50 Sylvester Péter János (1898-?) író, újságíró. A kormányzat politikáját támogató Zalavármegye, Zalai Napló és a Zalai Hírlap szerkesztője.

51 Borbély György (1860-1930) Erdélyből Zalaegerszegre került magyarlatin szakos középiskolai tanár, újságíró, lapszerkesztő. Ifjú korában kiváló sportoló. A századforduló és az 1910-20-as évek zalaegerszegi társadalmának egyik legaktívabb közéleti személyisége. Nevéhez fűződik a Magyar Paizs (1900-1917) című lap létrehozása és szerkesztése, valamint a Csány szobor felállítása.

32 A Zalai Napló 1933-35 között jelent meg.

35 A Zalai Hírlap 1935-40 között jelent meg. Szerkesztette Sylveszter Péter János.

54 1941-44-ben adták ki a Zalai Magyar Élet című újságot.

33 Csordás János (1920-1984) költő, író, újságíró, tanár. 1944-ben a Zalamegyei Újságnál dolgozott, majd a nyilas lap szerkesztője lett. Az 1950-70-es

években tanítóként, majd tanárként működött Zala falvaiban, 1979-ben verseskötete jelent meg.

36 Hontváry (Huhn) Gyula (1898-1970 körül) tanító, járási és megyei tűzrendészet! felügyelő, író, lapszerkesztő. 1923-24-ben szerkeszti a Göcsej című szépirodalmi, tanügyi, népművelési, ismeretterjesztő és tréfás heti folyóiratot, 1936-tól a Zalai Tűzrendészet című lapot.

15