Béres Katalin: Kulturális élet Zalaegerszegen 1920-1945 - Zalaegerszegi Füzetek 14. (Zalaegerszeg, 2015)
Színházi élet Zalaegerszegen 1920 és 1945 között - Színjátszóhelyek a városban
kiállítás és az előadás művészi formáinak tökéletesítése által, tőlük telhetőleg emeljék, és a reájuk bízott nemzeti és keresztény kultúrát elhivatottságukkal a mai idők szellemének megfelelően teljes erejükkel szolgálják. ”531 1939 és 42 között az un. cseretársulati rendszer kialakításával kísérleteztek.532 Ezek a kezdeményezések azonban nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, mivel nem érintették az elavult színházi struktúrát, a színigazgatók pedig nem tudták a szép elveket a gyakorlatban megvalósítani, így a válság az 1940-es években is folytatódott, alapvető változást csak - az 1949-ben bekövetkező - színházak államosítása hozott. Zalaegerszeg színházi élete a fent leírt keretek között szerveződött a két világháború között. Színjátszóhelyek a városban Zala megye székhelyére a 19. század elejétől folyamatosan érkeztek színjátszó társulatok. Már az 1820-as években mozgalom indult a városban, hogy Kilényi Dávid533 színtársulatát letelepítsék, és állandó színházat építsenek Thália papjai és papnői számára.534 A reformkorban azonban mégsem itt, hanem az akkor még a Zala vármegyéhez tartozó Balatonfüreden épült fel a Dunántúl első kőszínháza 1831- ben. (Újabb teátrumépítésre 1926-27-ben került sor Nagykanizsán, 1927. március 15-én nyílt meg a Városi Színház.) Zalaegerszegen a színház építésének gondolata másfél évszázadra lekerült a napirendről. A fokozatosan növekvő, de a 20. század közepén is csak alig 531A kultuszminiszter a magyar drámairodalom felkarolását kéri a vidéki színészettó'l. ZMU. 1935. okt. 15. 2. p. 532 A Színészkamara által kidolgozott programban 16 város számára négy társulatot hoztak létre, amelyek folyamatosan váltották egymást. Kettó' közülük prózát, kettó' operettet és zenés darabokat adott elő. így egy-egy társulatnak csak évi 16-20 darabot kellett bemutatnia. Az új rendszer a gyakorlatban csődöt mondott. 5” Kilényi Dávid (1791-1852) Színész, fordító, 1816-tól színigazgató. Az első magyar vállalkozó-direktor, aki évtizedeken át sikerrel vezetett vándortársulatokat. 534Nánai István: Ruszt. Bp. 2002. 69. p. 142
