Béres Katalin: Kulturális élet Zalaegerszegen 1920-1945 - Zalaegerszegi Füzetek 14. (Zalaegerszeg, 2015)
Bevezető
próbálkozások történtek az 1920-44 közötti időszakban, de a város önmagában nem volt képes egyetlen saját fenntartású kulturális intézmény létrehozására és működtetésére sem. Még egy sajátossága volt a két világháború közötti Zalaegerszeg kulturális életének: a város plébánosa, majd apátplébánosa, Pehm József erőteljes befolyásának érvényesülése. Az 1917-től 1944 márciusáig Zalaegerszegen működő pap megkérdőjelezhetetlen tekintélyt és befolyást szerzett magának szinte az élet minden területén, így a kisváros kulturális életében is. Tehette ezt azért, mert a város társadalmának túlnyomó része (1920-ban 81, 1940-ben közel 89 %-a) katolikus vallású volt; rájuk, az ő érdekeikre hivatkozva kért beleszólást a világi ügyekbe is. Az erős küldetéstudattal megáldott fiatal pap szeme előtt a város egész társadalmát átható keresztényi élet megvalósítása, híveinek üdvözülése lebegett, ennek eléréséhez a kultúrát és a kulturális életet eszközként használta fel — persze csak azt a részét, amelynek tartalma megfelelt az általa kívánatosnak tartott szellemiségnek. Ezen belül azonban nyitott volt mindenre, minden újító törekvésre. Ó maga kultúrára fogékony, művelt ember lévén, odaállt valamennyi fontos kulturális esemény, ügy mellé, legyen az iskolán kívüli népművelés, dalos élet vagy múzeum alapítás. Mivel nemcsak az általa teremtett katolikus egyesületekben vett részt, hanem számos világi társulat is tagjai közé fogadta a Kaszinótól a Deák Ferenc Irodalmi és Művészeti Körig, így ízlése, véleménye ott is irányadó és meghatározó volt. Ahol nem értettek vele egyet, ott előbb-utóbb bomlásnak indult a közösség. Pehm József - Zalaegerszeg kulturális életét alakító - legfontosabb eszköze a sajtó volt, hiszen korán felismerte a média szerepét a társadalom irányításában. Már 1918 őszén megindította saját lapját, a Zalamegyei Újságot, amelyet nemcsak politikai nézetei szócsöveként, hanem kultúraszervező és nevelő eszközként is használt. Megjelenése a Tanácsköztársaság idején szünetelt, de Pehm visszatérése23 után hamarosan újraindult — ma azonban csak 1923-tól kezdődően található meg a hazai közgyűjteményekben, korábbi számai elvesztek. 2,Pehm Józsefet a Tanácsköztársaság idején néhány hónapra Szombathelyre internálták. 13
