Béres Katalin: Kulturális élet Zalaegerszegen 1920-1945 - Zalaegerszegi Füzetek 14. (Zalaegerszeg, 2015)

Képzőművészeti élet, kiállítások

ki a Vármegyeháza nagytermében. A tájképek mellett újdonságként figurális alkotások, enteriőrök és bibliai témák jelentek meg vásznain. Kritikusa, Fára József elismerően állapította meg róla, hogy szakmai szempontból sokat fejlődött.457 Művészete azonban már nem Zalaegerszegen, hanem Győrben, majd Sopronban teljesedett ki igazán. 1927-ben elkerült a városból, későbbi pályafutása során sikeres és termékeny alkotóvá vált. 1943-ban elnyerte az Állami Akvarell-díjat, a háború után Budapesten élt és dolgozott.458 Életművének darabjai ma is szép számmal megtalálhatók a hazai aukciósházak kínálatában.

A húszas évek másik neves zalaegerszegi művésze, Gőbel János Árpád459 ugyancsak az Állami Főgimnázium tanáraként kereste kenyerét. 1910-től húsz éven keresztül oktatta a rajzot, mellette tevékeny résztvevője volt a város közéletének. Az évente megrendezett, ősztől tavaszig tartó, az ismeretterjesztést szolgáló liceális előadások egyik állandó előadójaként nemcsak művészeti kérdésekről, hanem az „esztétika gyakorlatáról”-, divatról, szépségápolásról, lakberendezésről tartott rendszeresen előadásokat. О volt a kezdeményezője, rendezője a zalaegerszegi, zalai alkotók tárlatainak, az 1925-ös nagy művészeti kiállítás is az ő nevéhez fűződik. Nemcsak a képzőművészetet tekintette szívügyének: 1921-ben alapító tagja lett az Egyházi Énekés Zeneegyesület kórusának, 1926-ban pedig egyike volt a magyar irodalom, a magyar nyelv, tudomány és művészet művelését és pártolását célul tűző, az egerszegi intelligenciát összefogó Rákosi Viktor Társaság kezdeményezőinek.460 Nevét ott találjuk az 1920-as évek minden jelentős városi kulturális eseményénél a szervezők vagy közreműködők között. Elhivatottságból fakadó közéleti tevékenysége mellett jutott ideje az alkotásra, ezen a területen is sokrétű munkát

457 Fára József: Kása - Pataky kiállítás. ZMU. 1926. dec. 19. 2. p.

458 Kostyál László: Zala megye képzó'művészete... 287. p.

459 Nevét Gőbel Árpádként, Gőbel J. Árpádként vagy Altorjai Gőbel Árpádként viselte. 1886-ban született Orsován, rövid ideig Selmecbányán, majd Nyíregyházán tanított, utána került Zalaegerszegre. Életéről lásd: http://gocsejimuzeum.hu/zalai-muveszek-kislexikona/gobel-arpad

460 Béres Katalin: Zalaegerszeg művelődési viszonyai az I. világháborút követő évtizedben. In: Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből. Zalaegerszeg, 2006. 204-205. p. (Zalai Gyűjtemény 61.)

126