Béres Katalin: Kulturális élet Zalaegerszegen 1920-1945 - Zalaegerszegi Füzetek 14. (Zalaegerszeg, 2015)
Zenei- és dalosélet Zalaegerszegen - Hangversenyélet
János szerzeményt, műsorát végül Kodály Háry Jánosából a Szegény vagyok, szegénynek születtem című dallal zárta, amiért is óriási tapsviharral jutalmazták. Utolsó zalaegerszegi koncertjét 1940 decemberében adta, ismét a Karácsonyfa Egyesület javára. Műsorán többek között Pálóczi Horváth Adám gyűjtéséből vett dalok és bölcsődalok szerepeltek. A koncert értékét azonban erősen rontotta a gyenge adottságú zongora. A korabeli kritika szerint a zalaegerszegi közönség „érzéketlen marad minden zenei megmozdulással szemben. Hiába jönnek a dalárdák és zenekarok a legjobb számokkal, hiába hoznak ide fiatal, vagy már kiforrott tehetségeket, a hangversenyterem a legritkábban telik meg”. Valóban így volt ez a komolyzenei eseményekkel kapcsolatban, de volt egy zenei műfaj, a magyar nóta, amely kivételt képezett, mindig telt házat vonzott a válságos esztendőkben is. A város egész társadalma rajongott a sírva vigadós, igazi magyarnak gondolt, mindenki által érthető, könnyen megtanulható, az éneklés és együtténeklés élményét adó műfajért. 1932-ben Cselényi József a Nemzeti Színház művésze, a két világháború közötti időszak leghíresebb, legendás magyarnóta-énekese adott nagy sikerű dalestet a Karácsonyfa Egyesület javára. Az 1935-ös Göcseji Héten is az egyik legnagyobb közönséget vonzó rendezvény Murgács Kálmán magyarnóta estje volt, amelyet az Arany Bárányban tartottak „soha nem látott tömeg előtt”, ahol az országos hírű jegyző- nótaszerző a saját szerzeményeit és irredenta dalokat adott elő Horváth József cigányzenekara kíséretében. Zalaegerszeg városa megbecsülte a műfaj képviselőit, zeneszerzőket és előadókat egyaránt. 1936-ban, még életében emléktáblát avattak Huber Gyula418 nótaszerző szülőházán, a Batthyány utca 9-es számú épületen. Az 1861-ben született férfi a papi pályát választotta hivatásul, Somogy megyében, Barcson lett plébános, majd apát. Mellette már gimnazista korától hegedült és zeneszerzéssel foglalkozott, több mint ötszáz csárdás, palotás és több mint ezer nóta szerzője lett, olyan kiválóságok kedvelték dalait, mint Blaha Lujza. Egerszegi emléktáblájának 4,8 Huber Gyula 1943-ban halt meg Barcson. 115
