Béres Katalin: Kulturális élet Zalaegerszegen 1920-1945 - Zalaegerszegi Füzetek 14. (Zalaegerszeg, 2015)

Bevezető

ragaszkodást, a település gazdaságföldrajzi meghatározottsága és anyagi lehetőségei sem tették lehetővé nagy változást hozó célkitűzések megvalósítását.

Zalaegerszeg társadalmának volt még egy jellemző sajátossága, az erős társadalmi elkülönülés, amely sok nemes kezdeményezést akadályozott meg, bomlasztott szét. „Zalaegerszegen nemcsak az általános társadalmi elkülönze's uralkodik, mely többé-kevésbé észrevehető mindenütt, ahol az úgynevezett »végzett« elemek mellett kereskedők és iparosok is élnek, hanem itt valóságos kasztrendszerrel állunk szemben, amennyiben a különböző társadalmi osztályhoz tartozók valóságos kínai fallal zárkóznak el egymástól, s a felsőbbek, az optimaták, csak nagyritkán, igen nagy megerőltetések után fogadnak maguk közé a másik kasztból egy-egy díszpéldányt. De ha még csak a társadalmi osztályok között állnának fönn a széthúzó törekvések! Ugyanazon osztályok keretein belül is érvényesülnek azok a különféle érdekek szerint. És, ha az összes széttagoló körülményeket figyelembe vesszük, akkor legalább is 25-30 kaszttal találkozunk kis városunkban. Mindenekelőtt politikai tekintetben oszlik meg a társadalom két nagy táborra. Mindkét tábor megoszlik azután felekezetek szerint három részre; minden rész feloszlik »végzettek« iparosok és kereskedők csoportjára, s ez után az elaprózás után még törzsekre, amelyek élén egyes családok állnak. ”8 - jellemezte a helyzetet egy itt élő kortárs, a Zalavármegye újságírója. „Az olaj nem keveredik a vízzel. Ezt a bölcsességet Zalaegerszegen találták ki. Ez aztán jellemzi is a zalaegerszegieket. Maguk osztályozzák magukat - olajosokra, meg vizesekre. Mintha valami láthatatlan fűszeres, vagy szatócs vigyázna rájuk, hogy ne keveredjenek. ”9 Ezek már egy kívülről érkezett, néhány évig a városban tevékenykedő újságíró észrevételei a helyi társadalomról.

A népesség iskolázottsági viszonyairól nem állnak rendelkezésre statisztikai adatok, de ha a foglalkoztatási mutatókat vizsgáljuk és összevetjük az egyes társadalmi rétegek által preferált iskolatípusokkal, akkor nagy valószínűséggel megállapíthatjuk, hogy a város társa- * 4

8 Kaszt-rendszer Egerszegen. Zalavármegye, 1925. okt. 24. 1. p. Az 1920-as évek elején a Pehm plébános vezette legitimista érzelmű keresztényszocialisták és a kormánypártot támogató Egységes pártiak álltak szemben egymással, s folytattak olykor tettlegességig fajuló küzdelmet a befolyás megszerzéséért. Lásd: Paksy Zoltán i.m. 58-69. p.

4Szekeres Márton: Egy újságíró kálváriája... Budapest, [é. n.] 42. p.

9