Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)
I. A városi társadalom - 2. A városi elit
vardy, Csák, Háczky, Hajós, Deák stb.).* 2' A Zalaegerszegen élő nemesi családok elődei döntően a 19. század folyamán költöztek be a városba. Amíg ugyanis a 18. században az egerszegi nemesek aránya mindvégig állandó és viszonylag alacsony maradt (4 %), addig a 19. század első felében számuk megháromszorozódott és 1845-ben már meghaladta a város népességének 8 százalékát.22 E családoknak is több generációja illetve tagja látható a listákon. Foglalkozásaik jellemzőek, többnyire tisztviselők, ügyvédek és földbirtokosok. Végigtekintve hivatásaik listáján, az is látható, hogy bizonyos vezető közéleti-közhatalmi és politikai pozíciókat igyekeztek kisajátítani. Pályáikat a Skublics és Árvay famíliák tagjai jól reprezentálják: a listákon Skublics Ödön zalaegerszegi járási főszolgabíró, Skublics Imre közjegyző és Skublics Zsigmond földbirtokos szerepel, illetve a másik családot Árvay Lajos vármegyei tiszti főügyész, majd alispán, Árvay István és Árvay László ügyvédek képviselték. A Szigethy família listán szereplő tagjai közül is ketten - Antal és Elemér - ügyvédek, utóbbi felesége pedig özvegyként házbirtokos. Thassy Kristóf föld- birtokos, vármegyei tiszti főügyész, 1939-ben kormánypárti ország- gyűlési képviselő. A virilisek között szerepel még testvére, Thassy Gábor vármegyei tiszti főorvos. Csák Károly vármegyei tiszti főügyész, 1926-tól haláláig kormánypárti országgyűlési képviselő. Udvardy Vince gimnáziumigazgató, fia, Jenő városi tiszti ügyész, Isoó Ferenc és Lajos ügyvéd, János orvos, stb. A harmadik, a fentiekhez képest jóval kisebb csoportba a városban megtelepedett, a 18-19. században főként német nyelvterületről érkezett családok leszármazottai tartoznak. Legjellemzőbb példát az Ausztriából betelepült Fangler család szolgáltatja, akik ugyan nincsenek a legtöbbet szereplők között, de a család három tagja is szerepel a virilisek között (Fangler Mihály, János és Gyula), ők kereskedőként tevékenykedtek. A másik példa e csoporthoz a Kaszter család (Sándor és Ödön), tipikus gyógyszerész família, az apa, Sándor a legtöbbet szereplő virilisek között is látható. Végül a harmadik jellemző példa az Eitner család, ahol az apa, id. Eitner Sándor a városhoz közeli 2000 21 A nemesi összeírásokban szereplő családok. ZML IV. 1. e. Nemességi ügyek 1560-1898. Nemesi összeírások, 1845. 2-Kapiller 2006. 34-44. p. 26
