Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)
II. A politikai élet a két világháború között - 4. Válság és radikalizmus: az 1930-as évek
tehát az egyik felmerülő kérdés az volt, hogy a Zala megyében jelentős táborral rendelkező legitimista kereszténypárt mennyiben tud a kormánypártnak valós ellenzékeként megjelenni, tud-e önálló arculatot és ellenzéki jelölteket felvonultatni? A kormány törekvései változást hoztak a zalaegerszegi választókerület sorsát illetően is. Br. Kray István, aki legitimista volt, természetesen nem jöhetett számításba kormánypárti jelöltként. A kormánypárt színeiben induló új jelölt, Arvátfalvi Nagy István lett, akinek a neve a kerületben addig teljesen ismeretlen volt. Budapestről érkezett, ám személyét mind az országos vezetés, mind a helyi pártcsoport - melynek élén dr. Jancsó Benedek főorvos, a zalaegerszegi közkórház igazgatója állt - támogatta. A 42 éves, erdélyi származású, református vallású, Budapesten élő ügyvéd-képviselőjelölt 1931 óta volt a Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetségének elnöke, a Hadirokkantak Lapjának főszerkesztője, lévén maga is hadirokkant, az első világháborúban harc közben egy lövedék átlőtte mindkét lábát, ezért az egyiket amputálni kellett, műlábbal és mankóval járt. S bár szociális elkötelezettsége nyilvánvaló volt, a helyi keresztényszocialisták, s különösen Pehm József körében csak arculcsapásként volt értelmezhető, hogy az elkötelezett katolikus kerületbe a kormány református jelöltet állított. Árvátfalvit fogyatékossága nem gátolta közéleti tevékenységében, mely nagyon szerteágazó: tagja volt Budapest törvényhatósági bizottságának és a budapesti Ügyvédi Kamara tisztikarának, továbbá a Társadalmi Egyesületek Szövetségének alelnöki tisztét is ellátta. Pártjában is aktív szerepet játszott, ő volt a NÉP frontharcos szervezetének társelnöke és a párt szociálpolitikai frakciójának alelnöke.105 Tevékenysége jutalmául kormányfőtanácsosi címet kapott. A kormánypárt képviselőjének a választáson nemcsak régi legitimista, hanem új ellenféllel is szembe kellett néznie: a megyében váratlanul, meglepő erővel felbukkanó szélsőjobboldali, nyilaskeresztes mozgalommal. 105 KN 1935-1939. 213-214. p. 92
