Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)

II. A politikai élet a két világháború között - 3. Várospolitika

fel. Itt 1930-ig 31 új utca nyílt és mintegy 400 ház épült fel.91 1925 és 1935 között egy újabb utca keletkezett, az Erzsébet királynő (ma Kosztolányi) utca, ahol előkelő polgári villák sorakoztak.92

A város szakított a korábbi konzervatív várospolitikával, amikor nem mertek nagyszabású beruházásokba kezdeni és a kiadásokat a takarékosság szűk látóköre határozta meg. Ennek eredményeként a város a háború után többször is jelentősebb hitelt vett fel, hogy finanszírozni tudja a beruházásokat. 1922-ben 4 és fél millió koronát, 1928-ban pedig több mint fél millió pengőt. A jelentősebb középítkezések az 1920-as évek közepén indultak meg. 1924-ben átadták a postapalotát, a következő évben pedig a fogolytáborból átalakított tüdőszanatóriumot. 1926-ben elkészült a tűzoltólaktanya, 1927-ben pedig a modern, hatalmas új vasútállomás. 1928-ban a második elemi iskola épülete, 1929-ben pedig a rendőrségi székház és a Gazdakör székháza készült el, s jelentős költséggel bővítették a vármegyeháza épületét is. A település belterülete is átalakuláson ment keresztül, járdák, útburkolatok, parkok készültek el, kiépült a közvilágítás, fejlesztették a kórházat. A nagykanizsai születésű, de Zalaegerszegen érettségizett szellemi olimpikon, Mező Ferenc így írt a változásokról: „Őszintén szólva: oda vagyok a csodálkozástól! A szürke, kopott, álmos mezőváros-szerű helyet tiszta, csinos, mosolygó, e'letteljes várossá varázsolták át. Új állomása, mintha fővonal számára készült volna, járdája végesvégig aszfaltozott. ”93

Két igen jelentős beruházás történt katolikus hitszervezetek részéről is, mindkettő Pehm József nevéhez fűződik. Egyfelől 1928- ban felépült a Notre Dame rend rendháza és iskolája a városban, másfelől új templom emelkedett a városban: a Károly király templom. Utóbbinak érdekes története van. A neobarokk templomot eredetileg IV. Károly király emléktemplomnak nevezték. A ferences kolostort és a templomot Pehm József építtette, Mikes János megyéspüspök kérésére a volt huszárlaktanya lovardájának helyén. Az épület a legitimista elvek melletti nyílt hitvallást tükrözte, mivel azt IV. Károly emlékére kezdték építeni 1925-ben, ami egyedülálló volt az or91 Megyeri [2001.] b. 178. p.

92 Megyeri 2006. 132. p.

93 Uo. 134. p.

82