Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)

II. A politikai élet a két világháború között - 2. Konszolidáció és politikai csaták az 1920-as években

Szerepet játszhatott továbbá az is, hogy 1922-ben a kormány betiltotta a Zalamegyei Újságot, éppen legitimista híradásai miatt. A szüneteltetés néhány hónapig tartott, s utána, 1922 decemberétől, az újság hangvétele megváltozott. Radikális hangja enyhült, az antiszemita retorika is szinte teljesen eltűnt, a lap szép lassan kormánypártivá változott. Ahogy azt a bizalmas forrásokból láthatjuk, a radikális keresztényszocialisták és a kormány között a mérsékelt legitimista főispán, Tarányi Ferenc közvetített, s elérte azt, hogy a Zalamegyei Újság nemcsak tovább működhetett, de még állami támogatásban is részesült.76 Ráadásul az addig kormánypárti másik zalaegerszegi újság, a Zalavármegye rovására. Ennek következtében egyébként a lap nem is bírta a versenyt és az 1930-as évek elején megszűnt, Zalaegerszegen versenytárs nélkül maradt a Zalamegyei Újság.

Pehm Józsefről Tarányi főispán 1923 decemberében a következőket írta: „ Erős szervező tehetség. A vármegyebeli papság közéleti szereplésének szervezője és irányítója. Az országos és vármegyei politikában tevékenységet csupán annyiban fejt ki, amennyire ezt a saját és a hitközség érdekei kívánják. Bár politikai szereplése némely vonatkozásban ellenzéki színezetet mutat, felfogása az egységes párt programjához áll legközelebb. Régebben tevékeny részt vett a Zalamegyei Újság című napilap szellemi irányításában, azonban ezen szereplésével már hosszabb ideje felhagyott. ”77 A jelentést éppen a kormányzat kérte, és látható belőle, hogy bár ellenzéki elveit a plébános nem adta fel, belenyugodott a rendszer megváltoztatha- tatlanságába és inkább annak keretein belül igyekezett tevékenységét kifejteni.

Összességében tehát ezek voltak azok folyamatok, amelyek eredményeként 1926-ban a bethleni kormánypárt és a keresztényszocialista tábor közös jelöltet indított Zalaegerszegen. Hangsúlyozni kell azonban, hogy maga a jelölt egyébként legitimista volt. Krajovai és topolyai Kray István báró 1887-ben született Lőcsén, római katolikus vallású családban. Apja id. Kray István ítélőtáblái bíró, családi birtokuk Lőcse mellett található, Szepes megyében. Kray 1906-ban érettségizett a bécsi Teréziánumban, 1910-ben pedig jogtudományi diplomát szerzett a budapesti egyetemen. 1914-től a császári udvari ad76 Paksy 2006.316-319. p.

77 Paksy 2006. 324. p.

71