Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)

II. A politikai élet a két világháború között - 5. A nyilas mozgalom Zalaegerszegen

kat.” Ezekre a reformokra szükség van, hogy „...az evolúció útján csinálják meg a jobb jövőt, nehogy megint revolúció legyen ebben az országban. ” Árvátfalvi állást foglalt vallási kérdésekben is: „A felekezeti kérdésben a kormány már leszögezte álláspontját. A keresztény nemzeti gondolat uralkodjék, de legyen felekezeti béke, mert a kereszt nem arra való, hogy azzal üssük egymást.” Ezt a gondolatot nem véletlenül emelte ki, hiszen maga is református vallásúként indult egy színkatolikus régióban, melynek az a magyarázata, hogy így függetleníthette magát a katolikus egyház befolyásos helyi képviselőjének, Pehm apátplébánosnak a politikájától, aki a legitimista Farkas Tibort támogatta.

Beszélt a Zala megyében különös aktuálissal bíró föld- és mező- gazdasági kérdések ügyéről is, valamint felvázolt egy talán túlságosan nagy ívű és kissé felszínesnek tűnő cselekvési programot, melyben valamennyi társadalmi rétegnek ígért valamit: „A szélsőségesek demagóg földosztása helyett törvényes úton-módon földhöz kell juttatni azokat, akik arra érdemesek. Konvertálni kell a földterheket, hogy a gazdák lélegzethez jussanak. Emelni kell a termény- és állatárakat, jó exportpolitikával ki kell küszöbölni minden visszásságot, mely a kartellekre vezethető vissza. Iparosnak hitelt, új közszállítási szabályzatot, iparosképzést, a kontár-ügy rendezését, kereskedőnek: rendet, békét és biztonságot, szabadkereskedelmet, vámhatár leépítést, közlekedési, szövetkezeti reformot, a közszolgálati alkalmazottaknak kellő anyagi alapot és függetlenséget, a nyomorgó szabadfoglalko- zásúaknak megélhetést, s az egész vonalon a közterhek igazságos megosztását kell megteremteni. Támogatni kell az egyházakat, oda kell állni a herceg- prímás mellé a családvédelem kérdésében és harcolni kell az egyke ellené' Ez utóbbi megjegyzése Darányi Kálmán földművelésügyi miniszter kifejezett kérésére került elő, aki körlevélben szólította fel a kormány- párti jelölteket, hogy „.. .programbeszédeikben erre kitérni és annak fontosságát nyomatékosan hangsúlyozni szíveskedjék. ”129

A hívő katolikus Farkas Tibor a Keresztény Párt támogatásával, de pártonkívüli jelöltként, ellenzéki programmal indult a választáson. 1922-től folyamatosan volt parlamenti képviselő, kiterjedt rokonsága révén széles helyi támogatói rétegre számíthatott. Farkas programjában legkövetkezetesebben továbbra is a legitimizmust képviselte: 124

124 ZML IV. 401. b. 39/1935.

100