Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)
II. A politikai élet a két világháború között - 2. Konszolidáció és politikai csaták az 1920-as években
a pártlista élén, ezen kívül indult még Friedrich Zalaegerszegen, Andrássy pedig Sopronban. Friedrich a Tanácsköztársaság bukása után néhány nappal puccsal ragadta magához a hatalmat, és így az ellenforradalmi Magyarország első miniszterelnökeként „rendszerváltó” és programadó politikus volt. О hirdette meg először kormányfőként a keresztény Magyarország eszméjét, a „nemzeti ébredés” politikáját, amely kiutat mutathat a háború utáni zűrzavarból. A politikai harcokban, s különösen IV. Károly király eredménytelen visszatérési kísérletei miatt, valamint a Bethlen István miniszterelnök által megindított konszolidáció és új kormányzati rendszer kiépítése eredményeként a legitimista párt kezdett felmorzsolódni és egyre zsugorodott. Zalaegerszegen azonban továbbra is jelentős támogatót tudott maga mögött: Pehm Józsefet és keresztényszocialista körét, akik minden követ megmozgattak Friedrich sikere érdekében.37 Végezetül a harmadik jelölt a Bethlen-féle kormánypártot képviselte, igaz csak pártonkívüli, de kormánytámogató programmal. Amennyire Friedrich István országosan, annyira volt Farkas Tibor helyben, Zalában ismert és meghatározó személyiség. Megyei törvényhatósági bizottsági tagként rendkívül aktív közéleti szerepet játszott. Farkas a Zalaegerszegtől 10 km-re található Felsőbagodon született 1883-ban. Itt, a szomszédos Alsóbagod, valamint Söjtör falvak határában terült el a családi birtok, ahol gazdálkodott. A középiskolát Bécsben végezte, majd Budapesten szerzett ügyvédi oklevelet. Ezután tanulmányait Angliában folytatta, Cambridge-ben tanult, majd 1912-ben előadásokat tartott a London Schcool of Economics and Politics kurzusain. A háború kitörése után bevonult, a fronton teljesített szolgálatot. A forradalom idején megtagadta a szolgálatot a Károlyi-kormánynak és visszavonult birtokára gazdálkodni.38 A Farkas család ismertségét egyébként már az apa, Farkas József megalapozta, aki 1896 és 1910 között volt a Katolikus Néppárt zalaegerszegi országgyűlési képviselője.39 57ZMLIV. 401. c. 44/1922. 38 Almanach 1931-36. 135. p. 39 Farkas Tibor bátyja, Farkas Kálmán 1919-ig a megye több járásában töltött be szolgabírói és főszolgabírói tisztet. 60
