Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)
II. A politikai élet a két világháború között - 1. A restauráció
„Zalaegerszeg varos hazafias polgárainak a kommunista uralom megdöntése céljából halálmeguető bátorsággal kifejtett lelkes példaadással végigküz- dött ónfeláldozásukért a város közönsége örök háláját nyilvánítják' Nevezett személyek tevékenyen részt vettek a bolsevik hatóságok elleni szervezkedésben, fegyveres felkelést is szervezték, amit alsólendvai ellenforradalomnak neveztek, mert ott kísérelték meg átvenni a hatalmat. A próbálkozás azonban kudarcba fulladt, s Fangler Bélát és a többi résztvevőt letartóztatták. Fanglert Budapestre szállították, börtönbe zárták és a halálos ítélet elől csak a Tanácsköztársaság bukása mentette meg. A város üdvözölte továbbá Mikes János gróf szombathelyi megyéspüspököt, „a város egyházi kegyurát a kommunista rémuralom alatt kiállott szenvedések és megaláztatásoktól történt szerencsés szabadulása folytán”. Mikes Jánost a Tanácsköztársaság alatt ugyanis letartóztatták és Pehm József városi plébánossal együtt őrizetben tartották. A közgyűlés döntött arról is, hogy bizottságot hoz létre, amely kivizsgálja a városi tisztviselők magatartását a „kommunizmus” alatt: „exponálták-e magukat szereplésekkel, érintkezésekkel vagy ágitálássaГ'. A bizottság tagjai Fangler Béla, Csák Károly, Thassy Gábor, Czinder István, Heincz János és Riedelmayer János lettek. A felelősségre vonás több területet érintett, így például a zalaegerszegi kereskedelmi iskola tanárait is. Az intézményben történt vizsgálat eredményeként a vallás és közoktatási miniszter 1920. június 20-ai határozatával a következő döntést hozta: Derszib Béla iskolaigazgatót vétkesnek találta, mert a „diktatúra rendszeréhez készségesen alkalmazkodott' és annak bukása után nem mutatott kellő szigort a felelősségre vonásban. Ezért nyilvános dorgálásra ítélte és fizetésmegvonással sújtotta. Balassa Benő tanárt, címzetes igazgatót a „proletárdiktatúra elveinek előmozdítását szolgáló nyilvános gyűlésen mondott beszédéért" fizetés-megvonásban részesítette és kényszernyugdíjazta. Pesty József tanárt pedig a „tanítók szakszervezetében való nagyfokú" és egyéb nyilvános szereplései miatt, amelyek azt mutatták, hogy „szívvel-lélek kel híve az ún. radikális-progresszív eszméknek" nyilvános dorgálásra ítélte és a tanítástól végleg eltiltotta.34 34ZMLV. 1605. 1920. sz. n. 43
