Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)
II. A politikai élet a két világháború között - 5. A nyilas mozgalom Zalaegerszegen
egyébként kortársai is világosan látták: „Itt van egy szimpatikus fiatalember a kerületben, idegenből importéit eszméivel." - fogalmazott Gyö- mörey György, a megye volt főispánja a választási harcban Eitner Sándorról.118 A szerveződő nyilaskeresztes párt zalaegerszegi zászlóbontó nagygyűlését 1933. december 10-én tartotta a város legelőkelőbb szállójának, az Arany Báránynak a nagytermében. A gyűlésen, amelyen a sajtó beszámolója szerint kétezer fő vett részt, Pálffy Fidél tartott beszédet, Meskót dr. Bozóky Lajos volt szolgabíró képviselte.119 Pálffy szerint „a nemzeti szocializmus a magyar vér, a magyar munka, a mag<ar föld mozgalma, a széles néprétegek élniakardsának kitörése. A nemzeti szocializmus is meglátja, mint látta Prohászka, a tömegek igazi problémáját.”120 Részletesen két témával foglalkozott, a zsidókérdéssel és a földkérdéssel. Utóbbiról mérsékelten fogalmazott, egyfelől a városok felesleges népességének a falura való visszatelepítéséről beszélt, amelyet azért kell megtenni, hogy a városi gyökértelen munkásságot ismét megnyerjék a nemzeti eszme számára, illetve a falu földéhségét kell kielégíteni. „De ez nem jelenti, hogy egyholdas darabokra aprózza az országot” a nemzetiszocialista állam. Árvay István szerint „a nemzeti szocialista állam az istenfélelem, keresztény erkölcs, a hazaszeretet, a család és házasság elvén épül fel, tiszteletet követel a munka számára és a rendezett magántulajdonnak a híve". Bozóky Lajos a nemzetiszocializmus által meghirdetett „űj világról” beszélt, amely „a társadalmi igazságosság elvén épül fel, megdönti a marxizmust és a nemzetközi kapitalizmusé'. Beszédet mondott még a gyűlésen Pálffy helyettese, Csány Antal Aurél, aki a sajtó szerint az 1848/49-as kormánybiztos és miniszter, Csány László dédunokája volt.121 A gyűlésről tudósító újság szerint feltűnő volt, hogy „a hallgatók túlnyomórészt a 20-40 éves korosztályból kerültek ki, negyvenen felüli férfi aránylag kevés voli'.122 118 Zalai Napló, 1935. március 19. 119Zalamegyei Újság, 1933. december 12. 120 Uo. 121 Uo. Csány Antal nem lehetett Csány László dédunokája, mivel az 1848-as miniszternek nem voltak gyermekei (legfeljebb valamelyik unokatestvérének leszármazottja lehetett). 122 Zalamegyei Újság, 1933. december 12. 97
