Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)
II. A politikai élet a két világháború között - 5. A nyilas mozgalom Zalaegerszegen
szájról-szájra terjedő hírek szerint Németország figyeli a zalai választást, és ha Eimer Sándor veszít, a németek három hadtesttel bevonulnak Nyugat-Magyarországra. Más „hírek” szerint is csak Eimer Sándor védheti meg a németektől a Dunántúlt, sőt kész térképvázlatok kerültek elő, melyeken Nagy-Németország volt látható, benne a Dunántúl, mint német tartomány Dunabánság néven.113 A programjuk alapját képező zsidókérdést egyértelműen faji kérdésként kezelték: „A zsidó fogalmának meghatározásához a zsidó vallásnak semmi köze nincsen. Kizárólag azt lehet csak figyelembe venni, hogy hány százalék zsidó vér folydogál valakinek az ereiben. ” hangoztatta egy későbbi parlamenti beszédében Eimer Ákos.11*1 Nézeteik sok rokonságot mutattak a náci nemzetiszocialista elméletekkel, melynek középpontjában az a gondolat állt, hogy a nemzet valamennyi sérelméért a zsidóság a felelős, mely faj alapvetően saját világuralmi céljait követi, valamint idegen szokásaival és értékrendjével bomlasztóan hat bármely más népre. A kampány során felhasznált propagandaanyagaik ezt a központi gondolatot járták körül, de rendkívül primitív színvonalon. így például rajzos karikatúráikon látható volt egy „zsidó fejben végződő pók, amely körülöleli a földet”, mellyel a zsidó világuralmi törekvésekre céloztak, vagy egy másik rajz „két zsidó férfi által tartott állványon álló magyar miniszterelnököt ábrázolja”, ami szerint Gömbös Gyula is csak a zsidók bábja* 116 117. Hasonló tartalmú és színvonalú rajzokkal, versikékkel és szöveges plakátokkal ragasztották tele a választókerületet. Retorikájukban ugyanakkor ódzkodtak a vallásellenes kifejezésektől, amellyel elriasztották volna a katolikus parasztságot. Nézeteiket logikus kettőség jellemezte: a szélsőséges faji antiszemitizmus összekapcsolódott a nemzetért való aggódással, a magyar faj védelme és annak fenntartás nélküli szolgálata, valódi - a szavak szoros - nemzeti, szocialista értelmében. A nemzet legdrágább részének az etnikailag leghomogénebb parasztságot tekintették. A kormánnyal és kormánypárttal szemben tehát a nyilas párt markáns ellenzéki politikát képviselt. A német hatást és azonosságot lb Zalai Napló, 1935. ápr. 11. 116 KN 1941. július 2. u7ZMLVII. 2. b. 596/1936. 96
