Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)

II. A politikai élet a két világháború között - 5. A nyilas mozgalom Zalaegerszegen

be nyilas jelöltek, ezen belül 8 községben 50 százalékban vagy azt meghaladó arányban.110 Az ugyanekkor lebonyolított törvényhatósági bizottsági választás pedig megyei szerepükről és befolyásukról tudósít: itt a választott tagok 13,6 százaléka, a póttagoknak pedig a 28,4 százaléka került ki a Nemzeti Szocialista Magyar Földműves és Munkáspárt delegáltjai közül.111

Ezek után természetes, hogy nagy vehemenciával készülődtek az 1935-ös országgyűlési választásokra is. Zala megye 11 választókerületéből öt helyen állítottak jelöltet, ezek közül négyben megszerezték a szükséges ajánlást: dr. Arvay István a zalaszentgróti, dr. Zakariás Árpád a tapolcai, id. Eimer Sándor a zalabaksai és ifj. Eitner Sándor a zalaegerszegi választókerületben. Érdekes megfigyelni a mozgalom vezetőinek társadalmi helyzetét. Az Eitner család tagjai (id. és ifj. Eitner Sándor, Eitner Ákos) Zala megyében a szélsőjobboldali mozgalom vezéralakjai voltak. A Zalaegerszegtől kb. 12 km-re található Salomvár község tekintélyes birtokos családjáról van szó, akiknek a 2000 holdas birtoka a falu határában terült el. Az Eitner névnek jelentős múltja volt a megyében, ugyanis Eitner Zsigmond volt ország- gyűlési képviselő a megye kormánybiztos-főispáni tisztét töltötte be 1919 és 1921 között. Testvére, id. Eitner Sándor, az „ismert, kitűnő gazda” - ahogy a vármegyei tudósító írta róla112 - az 1920-as években tagja a megyei Gazdasági Egyesületnek, a Kereskedelmi Bank helyi fiókjának igazgatója (!), valamint mind a városi, mind a megyei ön- kormányzatnak képviselője, tehát köztiszteletben álló, befolyásos ember volt. Három fia közül a legidősebb, a zalaegerszegi kerület jelöltje, ifj. Eitner Sándor 1902-ben született Salomváron. A keszthelyi Gazdasági Akadémiát végezte el, majd gazdálkodással, a birtok igazgatásával foglalkozott. A család tulajdonában volt - a jelentős méretű földbirtok mellett - egy zalaegerszegi tűzifatelep és egy téglagyár is (az ólai városrészben), melyek révén tégla, cserép, mész és cement kereskedelemmel is foglalkoztak.

u0Vonyó 2001. 153. p. A kétezer lakosú Nemesapáti község elöljáróságának például valamennyi tagja nyilas volt.

111 Uo. 154. p.

112 Békássy 1930. 145. p.

94