Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)

II. A politikai élet a két világháború között - 3. Várospolitika

szágban. Ünnepélyes felszentelésére 1927. szeptember 25-én került sor, s azon részt vett Zita királyné, IV. Károly özvegye is, aki a szó­széket adományozta a templomnak. Összességében tehát Zalaegerszeg az 1920-as években megindult a középvárossá válás útján, amely a település arculatán eredménye­zett komoly átalakulást. Ennek ellenére mégis felszínre került a régi ellentét: a két zalai város rivalizálása, Zalaegerszeg és Nagykanizsa vetélkedése a megyeszékhelyi pozícióért. 1927-ben ugyanis Nagy­kanizsa országgyűlési képviselője, Kállay Tibor tett lépéseket ebbe az irányba. Ezt azért kellett komolyan venni, mert Kállay 1921 és 1924 között a Bethlen-kormány pénzügyminisztere volt, s mint ilyen nagy befolyással rendelkezett, lemondása után is baráti viszonyban maradt a miniszterelnökkel.94 Zalaegerszeg érzékelve a veszélyt, azonnali ellenakcióval válaszolt, erőteljes lobbizásba kezdett, többek között saját képviselőjét, Kray Istvánt kérve meg, hogy intézkedjen. A képviselőtestület szerint „Nagykanizsa város ezen törekvésének teljesü­lése Zalaegerszeg tönkrejutását jelentené", s erélyesen tiltakozott a kísér­let ellen, a következő kemény hangú állásfoglalással: „Hogy Nagyka­nizsát az ország megcsonkítása következtében veszteségek érték, arról Zala­egerszeg város nem tehet, de ezen veszteségét saját erejéből igyekezzék pótolni, amelyhez tetemes erőt szolgáltat kifejlett kereskedelme és azon kedvező körül­mény, hogy vasúti gócpontban fekszik. Mindezek elegendő anyagi erőt szol­gáltatnak ahhoz, hogy önállóságáért a szükséges áldozatot önmaga hozza meg, és ne akarja azt a szomszédos testvérváros jogos érdekeinek rovására megszerezni. Más városokat is értek veszteségek az ország megcsonkítása által, de azok nem ilyen eszközökkel igyekeznek kárpótlást szerezni. ”95 A képviselőtestület állásfoglalása azért is érdekes, mert elismeri Nagy­kanizsa gazdasági fejlettségét, a kereskedelem és a közlekedés fon­tosságát egy város fejlődése szempontjából, belátja, hogy Zalaeger­szeg fejlődésének egyetlen záloga az elfoglalt közigazgatási pozíciója. Végül azonban a kérdés nyugvópontra jutott, mivel a kormányzat sem támogatta a változtatást. 94 Ezt a tartós baráti viszonyt bizonyítja, hogy 1935-ben, több mint egy évti­zedes kanizsai képviselőség után, Kállay Bethlen javára mondott le a nagy- kanizsai mandátumról. 95 ZML V. 1606. 1927. február 28. 9. sz. 84

Next

/
Oldalképek
Tartalom