Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)
II. A politikai élet a két világháború között - 3. Várospolitika
szágban. Ünnepélyes felszentelésére 1927. szeptember 25-én került sor, s azon részt vett Zita királyné, IV. Károly özvegye is, aki a szószéket adományozta a templomnak. Összességében tehát Zalaegerszeg az 1920-as években megindult a középvárossá válás útján, amely a település arculatán eredményezett komoly átalakulást. Ennek ellenére mégis felszínre került a régi ellentét: a két zalai város rivalizálása, Zalaegerszeg és Nagykanizsa vetélkedése a megyeszékhelyi pozícióért. 1927-ben ugyanis Nagykanizsa országgyűlési képviselője, Kállay Tibor tett lépéseket ebbe az irányba. Ezt azért kellett komolyan venni, mert Kállay 1921 és 1924 között a Bethlen-kormány pénzügyminisztere volt, s mint ilyen nagy befolyással rendelkezett, lemondása után is baráti viszonyban maradt a miniszterelnökkel.94 Zalaegerszeg érzékelve a veszélyt, azonnali ellenakcióval válaszolt, erőteljes lobbizásba kezdett, többek között saját képviselőjét, Kray Istvánt kérve meg, hogy intézkedjen. A képviselőtestület szerint „Nagykanizsa város ezen törekvésének teljesülése Zalaegerszeg tönkrejutását jelentené", s erélyesen tiltakozott a kísérlet ellen, a következő kemény hangú állásfoglalással: „Hogy Nagykanizsát az ország megcsonkítása következtében veszteségek érték, arról Zalaegerszeg város nem tehet, de ezen veszteségét saját erejéből igyekezzék pótolni, amelyhez tetemes erőt szolgáltat kifejlett kereskedelme és azon kedvező körülmény, hogy vasúti gócpontban fekszik. Mindezek elegendő anyagi erőt szolgáltatnak ahhoz, hogy önállóságáért a szükséges áldozatot önmaga hozza meg, és ne akarja azt a szomszédos testvérváros jogos érdekeinek rovására megszerezni. Más városokat is értek veszteségek az ország megcsonkítása által, de azok nem ilyen eszközökkel igyekeznek kárpótlást szerezni. ”95 A képviselőtestület állásfoglalása azért is érdekes, mert elismeri Nagykanizsa gazdasági fejlettségét, a kereskedelem és a közlekedés fontosságát egy város fejlődése szempontjából, belátja, hogy Zalaegerszeg fejlődésének egyetlen záloga az elfoglalt közigazgatási pozíciója. Végül azonban a kérdés nyugvópontra jutott, mivel a kormányzat sem támogatta a változtatást. 94 Ezt a tartós baráti viszonyt bizonyítja, hogy 1935-ben, több mint egy évtizedes kanizsai képviselőség után, Kállay Bethlen javára mondott le a nagy- kanizsai mandátumról. 95 ZML V. 1606. 1927. február 28. 9. sz. 84
