Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)

II. A politikai élet a két világháború között - 2. Konszolidáció és politikai csaták az 1920-as években

elé nézett. A főispán azonban felajánlotta neki, hogy: „amennyiben befolyását úgy a zsidóságnál, mint a falvakban teljesen a kormány hivatalos jelöltje mellett érvényesíti, számíthat arra, hogy felsőbb helyen olyan értelemben fogom ügyét képviselni, mely őt a megszégyenítő eljárástól és a meghurcoltatástól mentesíti." Azaz ügyét - bírósági tárgyalás helyett csak pénzbírság kirovásával - próbálja meg elintézni. A bankár természetesen örömmel belement az alkuba. Mint válaszában jelezte: „Hivatkozással tegnapi megbeszélésünkre úgy hitsorsosaim körében, valamint intézetem ügyfeleinél a kellő propagandát a kormány jelöltje érdekében megkez- dettem,”84 85 A két jelölt közötti nagyon szoros küzdelmet, tehát végül lehet, hogy ez a manőver döntötte el.

A fenti szituáció azonban nem az egyetlen visszaélés lehetett a két jelölt párharcában, Farkas ugyanis a választás eredményét a bíróságon támadta meg. Beadványában a következő kifogásokat hozta föl: Kray javára jogosulatlan szavazatokat fogadtak el, elutasítottak több Farkasra adott érvényes szavazatot, a törvényes szavazási határidőt pedig néhány községben nem tartották be annak érdekében, hogy a Farkas-pártiak a voksaikat ne tudják leadni, továbbá Kray többször hangoztatott megvesztegés-szerű választási ígéreteket és végül a szavazási jegyzőkönyvet egy esetben meghamisították. A petíció készítői azt kérték, hogy a bíróság semmisítse meg az eredményt és a számszerűen kis különbségű végeredményre tekintettel, új választás kiírása nélkül hirdesse ki győztesnek Farkast. A Közigazgatási Bíróság 1927. április elején kezdett el foglalkozni az üggyel, majd egy hónap szünet után, május 11-én hozta nyilvánosságra ítéletét. Előző nap már olyan hírek láttak napvilágot, hogy Kray báró lemond a mandátumáról, de ezt az érintett maga cáfolta, bár már a következő árnyalt megfogalmazással: „Mert ha kisebb-nagyobb szabálytalanságok történtek is a megválasztásom körül, ilyen szabálytalanságokat a másik párt is elkövetett." 5 A bíróság ítéletében végül a felhozott vádpontok közül csupán a szavazási idő be nem tartásával foglalkozott: a választási jegyzőkönyvekből 17 község esetében hitelt érdemlően megállapítható

84ZML IV. 401. b. 112/1926. A főispán betartva ígéretét hosszan lobbizott a fővárosi hatóságoknál, de az igazgató végül mégsem kerülte el a bírósági eljárást. Az ügyet részletesen lásd Németh - Paksy 2004. 178-185. p.

85Zalamegyei Újság, 1927. május 11.

76