Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)

II. A politikai élet a két világháború között - 2. Konszolidáció és politikai csaták az 1920-as években

Bátyja, Farkas Kálmán is tagja volt a megyei törvényhatóságnak, 1919-ig pedig a megye több járásában töltött be szolgabírói és főszol- gabírói tisztet. Czobor Mátyás polgármester a választásokat megelőzően a követ­kező jelentést tette felsőbb hatóságai felé: „Zalaegerszeg város terüle­tén a nemzetgyűlés feloszlása után eddigelé a Nagyatádi Szabó István féle kisgazdapárti frakció szervezkedett, külön is tekintettel a választásokra. Jelöltül Böröndy János kisgazda zalaegerszegi lakost emlegetik, de komoly alapja e jelölésnek nincs. Egyébként a jelölt személyében részükről ma még nincs határozott megállapodás. Képviselőjelöltként emlegetik továbbá Brig- levics Károly dr-t, aki Rassay-féle ellenzéki programmal lépne fel. Azt hiszem vele szemben komoly ellenjelöltjének küzdelme könnyű lesz! Komoly jelöltszámba megy Farkas Tibor söjtöri földbirtokos, aki kije­lentette, hogy pártonkfvüli programmal lép fel. Meggyőződésem, hogy Farkas Tibornak amennyiben egységes párti programmal vele szemben súlyosabb egyén nem lép fel, eredményes kilátásai lesznek a megválasztásra. Ez idő szerint több jelöltről nem tudok, mert az eddigi volt nemzetgyű­lési képviselőről: Szmrecsányi Györgyről úgy tudom, hogy nem lép fel képvi­selőnek. Lehetséges lesz, hogy ezen szándékát még megváltoztatja, ami politi­kusoknál elég gyakori dolog. '*>z S bár a kisgazdák aktívan szervezkedtek, végül nem állítottak önálló jelöltet, támogatták a Bethlen féle kormánypártot, hiszen a Nagyatádi-féle Kisgazdapárt is beolvadt az Egységes Pártba. Friedrich István március 25-én tartotta meg zászlóbontó nagygyű­lését Zalaegerszegen, ahol jelen volt a kerület régi képviselője, Szmrecsányi György is, és elbúcsúzott választóitól.6’ Pehm József plébános, a gyűlés másik szónoka Friedrich politikai érdemeit mél­tatta, különösen a Tanácsköztársaság bukása utáni jobboldali fordu­latban, „nemzeti ébredésben” játszott szerepét és élesen támadta a Drozdy-Rassay-féle politikai csoportosulást.62 63 64 Friedrich maga nem hirdetett részletes politikai programot, azt hangoztatta, hogy ő kon­62ZML IV. 401. c. 23/1922. 63 Szmrecsányi György, aki egyébként az országgyűlés alelnöke volt, 1921 februárjában lett az Andrássy-Friedrich párt tagja, Győrszentmártonban in­dult e párt jelöltjeként, de végül vereséget szenvedett és mandátum nélkül maradt. 64 Zalavármegye, 1922. március 27. 62

Next

/
Oldalképek
Tartalom