Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)
II. A politikai élet a két világháború között - 1. A restauráció
Zalaegerszeg város társadalma a világháború és 1918/19 időszakában nem sokat változott, így lakóinak politikai orientációját is csak a lezajlott események okozta tapasztalatok módosíthatták. A lakosság alapvetően kisvárosi, konzervatív szemléletű volt, kimaradva a politikai események fő sodrából. A város közgyűlése sem foglalkozott politikai ügyekkel, csak ritka esetben került sor ilyen vitára. Ahogy látni fogjuk, ezek mind az 1920-as évek elejének fontosabb közéletipolitikai témáit érintették, Trianon ügyét, az ország működésének problematikáját vagy a zsidókérdést. A helyi politikai életre nagy hatással volt egy kisebb kör, amelynek tagjai komoly szerepet játszottak 1918/1919 eseményeiben, ahogy azt már láttuk például az alsólendvai ellenforradalom kapcsán, és bár közfunkciókat nem töltöttek be, jelentős politikai tőkére tettek szert. Csoportjuk ismert helyi polgárokat tömörített, akiknek egy része a városi közgyűlésnek is tagja volt. Vezetőik közé a régi egerszegi kereskedőcsaládból származó, de azt árvaszéki tisztviselői állásra váltó Fangler Béla, Fatér József ügyvéd, Sebestyén Jenő magántisztviselő, Siposs Dezső kőfaragó mester, temetkezési vállalkozó, Nagy Károly járásbíró, valamint a helyi gimnázium hittanára, Pehm (Mindszenty) József tartozott. Közülük a két világháború közötti korszakra vonatkozóan is a legnagyobb hatással a helyi közéletre Pehm József bírt. О 1917 januárjában, 25 évesen került Zalaegerszegre, mint gimnáziumi hittanár, városi plébánosi tisztét 1919. október 1-jétől töltötte be. E kör a konzervativizmusnak a politikai katolicizmuson alapuló, keresztényszocialista, királyhű irányzatát követte. Már 1918 őszén, a Károlyi-kormány ellen szervezkedésbe kezdtek, tiltakozva az új rendszer intézkedései ellen. Szócsövük a Pehm József által éppen ebből a célból alapított és szerkesztett Zalamegyei Újság című lap lett.36 E szervezkedés eredményeként 1919 kora tavaszán a kormány - tehát nem a kommunista hatalom, hanem még a Berinkey-kormány 36 A hetente háromszor megjelenő Zalamegyei Újságot 1918 karácsonyán indította meg, s 6' töltötte be a lap fó'szerkesztó'i tisztét városi plébánossá való kinevezéséig. Utóda e poszton Fatér József ügyvéd lett, de a kiadó élén továbbra is Pehm állt. 48