Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)
II. A politikai élet a két világháború között - 1. A restauráció
ban, rablásokban és gyilkosságokban részt vettek, tetteikért a rendes bíróságok által felelősségre fognak vonatni. [...] A legfontosabb teendőnk a közrend fenntartása. A közrend fenntartására hivatott szervek elsősorban a községi és városi rendőrsége, csendőrség, polgárőrségek és a bekövetkezett átalakulásban annak érdekében közreműködött hadsereg. [...] E komoly és nehéz időkben általában arra kérem a főszolgabíró (polgármester, rendőr- kapitány) urakat, hogy ininden erejükkel és a legmegfelelőbb módok megválasztásával arra törekedjenek, hogy a kommunista rémuralom által lelki és anyagi javaiban tönkretett lakosság békéjét és visszanyert lelki szabadságát meg ne zavarják, hanem annak minél szilárdabb biztosítására törekedve egy szebb jövőfelépítéséhez mindnyájan hozzájáruljunk. ’ 1 A felhívás hatására tehát működni kezdett a közigazgatási és hatalmi apparátus és helyreállt a megyében a régi rend. Ismét elfoglalta pozícióját Zalaegerszeg polgármestere is, Czobor Mátyás, a két világháborü közötti korszak meghatározó városvezetője. Czobor - aki a nevét a német származásra utaló Kaufmannról magyarosította - 1875-ben született a Somogy megyei Pusztakovácsiban. Pécsett jogi akadémiát végzett, majd 1899-ben Zalaegerszeg város szolgálatába lépett, mint hivatalnok. Gyorsan emelkedett a ranglétrán, amelynek eredményeként 1918 áprilisában polgármesterré választották. A régi hatalom visszaállítása azonban még sok kérdést nem oldott meg, köztük a világháborút lezáró békeszerződés ügyét sem. A Tanácsköztársaság bukása után ez újra napirendre került és a delegációk folytatták munkájukat. A magyar tárgyaló küldöttség Apponyi Albert vezetésével 1920 januárjában utazott el Párizsba. Magyarország lakói ekkor lélegzetvisszafojtva figyelték az eseményeket és várták a híreket, reménykedve a kedvező fordulatban. Ezt az állapotot jól mutatja Czobor polgármester drámai hangvételű kiáltványa Zalaegerszeg polgáraihoz 1920. január 17-én:3~ „Magyarok! Minden igaz magyar a legnagyobb aggodalommal, visszafojtott lélegzettel várja annak közlését, hogy a győzelem mámorában tobzódó hatalmak milyen békefeltételeket adnak át nemzetünk küldötteinek. Ezen időpont reánk nézve gyászt, szomorúságot jelent, ezért minden magyar hazafias 31 31 ZML IV. 404.21593/1919. “ZMLV. 1605. 1/1920. 41