Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)
I. A városi társadalom - 3. A (kis)polgárság és a városi szegénység
ügyvéd, aki 10.000 P adótörlést kapott”. Intézkedést kért arra, hogy aki két évig nem fizet adót, attól vegyék el a diplomáját vagy vonják be a vállalkozási engedélyét. Sós István arról panaszkodott, hogy be kellett vonulnia katonai szolgálatra, amikor természetesen nem tudott dolgozni. Ennek dacára egy hitelezó'je végrehajtást kért ellene és minden addig elkészült termékét lefoglalták. О azt követelte, hogy a katonai szolgálatra bevonultakat részesítsék nagyobb védelemben. Látható ezekből az esetekből, hogy a zalaegerszegi polgárság nagy részét képező iparosok a piac változásaira igen érzékeny, tőkeszegény kisiparosok voltak, akik a hagyományos keretek között gyakorolták mesterségüket és vezették műhelyeiket. Végezetül a város lakosságának kisebb szeletét alkották a földművesek, akik között nagy társadalmi különbségek voltak. A gazdálkodók egy része tekintélyes birtokkal, főként a nagyobb értéket jelentő szőlőbirtokkal rendelkezett. Ok a jobb módúak közé tartoztak, sőt képviselőik a városi közgyűlés tagjai között is helyet foglaltak. A város lakóinak földbirtokviszonyairól tudósít a következő táblázat, amely az 1935-ös állapotokat mutatja: 6. táblázat: A gazdaságok száma és területe Zalaegerszegen 1935-ben Gazdaság Száma Területe (kát. hold) Összes 2093 6071 1 holdnál kisebb 1344 412 1 - 5 holdas 575 1401 5 -10 holdas 110 824 10-20 holdas 48 641 20 - 50 holdas 9 285 50 - 100 holdas 2 114 100 - 200 holdas 1 104 200 holdnál nagyobb 4 2290 36
