Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)

I. A városi társadalom - 3. A (kis)polgárság és a városi szegénység

1934-ben az iparosmestereknél alkalmazásban álló tanoncok száma 229, a segédeké pedig 138 fő volt.

A segédek és tanoncok megoszlása 1935-ben a következő volt:

Segéd és tanonc nélkül dolgozik: 326

1 segéddel: 59

2 segéddel: 20

3 segéddel: 6

4 segéddel: 2

5 segéddel: 1

6 segéddel: 0

7 segéddel: 1

8 segéddel: 1

Összes iparos: 536

Összes segéd: 145

Összes tanonc: 268 (a segéddel dolgozók is tartottak 1-5 tanoncot)

A legtöbb segédet tartó mesterek a következők:

Erdélyi Jenő, autójavító és géplakatos mester: 8-10 segéd

Lakatos István és társa, cipész: 7-8 segéd

Boczkó János, cipész: 4-5 segéd

A zalaegerszegi iparosok életét és a nehézségeiket jól mutatja be az a beszéd, amelyet az iparos kör elnöke mondott el 1934 elején az egyesület közgyűlésén, meglehetősen sötét képet festve az iparosok életéről:

„ Tisztelt Közgyűlés! Közel egy évtizede, hogy a magyar gazdasági viszonyok romlani kezdtek. A hanyatlás első éveiben mindenki azt gondolta jogos optimizmussal, hogy ez a processus csak átmeneti jellegű lesz és hamarosan jön a hanyatlást felváltó gazdasági ipari fellendülés. Sajnos az utóbbi évek alaposan rácáfoltak az akkori reménykedésre, míg nem a világkrízis nálunk az 1931. évi bankzárlatot eredményezte, amely azután megindította azt a hatalmas lavinát, amiről azt gondoltuk, hogy 1932-ben kulminált. Ma már mindenki tudja, hogy az 1933. év még az 1932-önéi is rosszabb volt. [...]