Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)

I. A városi társadalom - 2. A városi elit

sokat. Az iparosok csekély száma igazolja azt, hogy a város nagyszámú kisiparosa tőkeszegény volt, aki saját műhelyében tevékenykedett és jelentős jövedelmet nem tudott felmutatni. Magas arányt tesznek ki viszont az értelmiségiek, de ezt a kategóriát szinte kizárólag csak az ügyvédek és az orvosok alkotják. Más értelmiségi foglalkozású személy elvétve szerepel, a listán látható tanárok jövedelmét más források is kiegészítették. A mezőgazdasági termelés alárendelt voltából fakadóan a földbirtokosok száma sem magas, de nem is elhanyagolható. A legtöbb adót fizetők között a legtöbb személyt a kereskedők delegálhatták, az összes virilis negyedrészét tették ki. Ők döntően a városban több alkalmazottat foglalkoztató, nagyobb üzlettel, esetleg áruházzal rendelkező tulajdonosok, néhány esetben pedig telephelyet fenntartó nagykereskedők voltak.

A tisztviselők listája gyakorlatilag felöleli egy vármegye közigazgatási és igazságszolgáltatási hivatalainak vezető pozícióit: főispánok, alispánok, bírók, árvaszéki elnökök és városi, vármegyei tisztviselők voltak köztük. A többi hivatal esetében egy-egy személy kerülhetett a legjómódúbbak közé, nyilván olyanok, akiknek hivatali jövedelmét megfelelő módon egészítette ki más bevételi forrás (elsősorban háztulajdon).

A kevés számú iparos közül a hentesek és mészárosok emelkednek ki, a többi szakmát egy-két személy képviseli. Az iparosok aránya és összetétele egy szokványos kisvárosi kézműipar jellegét tükrözi.

Nagyon szegényes a szabad pályán tevékenykedő értelmiségiek aránya, a tanárok között egy nyugalmazott egyetemi magántanárt és a zalaegerszegi gimnázium igazgatóját láthatjuk, utóbbi fizetését egy bank felügyelő-bizottsági tagságából származó jövedelme egészítette ki.

A város már említett szegényes ipari teljesítményéből fakadóan az intézmények listáján egyetlen termelő üzem nincs, azon egyházi intézmények és pénzintézetek kaptak helyet. A szombathelyi püspökség és a városi plébánia hivatal nemcsak az intézményeken belül, hanem valamennyi virilist figyelembe véve is a listák leggyakoribb szereplője volt. Mindkettő a város határában lévő földbirtokainak köszönhette jövedelmét, a szombathelyi püspökségnek 764 katasztrá- lis hold földdel, a városi plébánia pedig 129 hold földdel rendelkezett. Ezek bevételét természetesen néhány más forrás is kiegészí23