Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)

I. A városi társadalom - 1. A város népessége és arculata

munkálásáról megfeledkezett vdros autonómiájába, ma virágzana, lüktetne itt az élet, s ezért az autonómiasértésért ezren meg ezren áldanák a megyét”.

Érdekesen magyarázta ezt a kérdést Pörneczi József, aki szerint „Zalaegerszeg és vidékének főjellemvonása, az önismeret hiánya következtében a szerénység. Annak ellenére, hogy a történelmi múltban ki- kiütközött ennek a helynek a jelentősége, a csendes idő beálltával élte a nép a maga kispolgári életét. Sohasem értékelte azt a helyzeti adottságot, amely egy nagy terület központjává tehette volna. ”14 15

A már idézett Pesthy Pál fró, újságíró szerint azonban az első világháború után, a Trianon okozta súlyos veszteségek és trauma mellett Zalaegerszeg profitálni is tudott a történtekből, mégpedig négy területen: Egyfelől a háború és következményei okozta mérhetetlen szenvedés felerősítette Magyarországon, és Egerszegen is a szociális gondoskodás fontosságát és a szociálpolitika jelentőségét.13 Új intézmények, szervezetek jöttek létre, amelyek hivatásszerűen gondoskodtak a rászorulókról, felerősödött az állam beavatkozása ezen a területen, s a politikai pártok is felvették programjukba a szociális gondoskodás eszméit. E tekintetben feltétlenül kiemelendő a város plébánosának, Pehm Józsefnek a tevékenysége, akinek keresztényszocialista eszméi fokozottan irányultak az elesettek megsegítésére, s a nagyobb vonatkozású városi akcióból elég, ha csak az 1940-es évekből a Nagycsaládosok Országos Egyesületének páterdombi lakásépítését emeljük ki.

Pesthy Pál szerint a háború utáni pozitív változások másik eleme Zalaegerszeg esetében az önérzet emelkedése. E szerint az addig lekicsinyelt poros kisváros lakói most már öntudatosan vallották magukat a megyeszékhely polgárainak, s nem érezték magukat alacsonyabb rendűnek mondjuk a nagyobb történelmi múltú települések lakóival, vagy a vidéki földbirtokosokkal szemben. Ennek a szemléletnek a megjelenésében nagy szerepe volt a zűrzavaros 1918/1919- es éveknek, amikor Zalaegerszeg a nyugalom szigeteként több esetben is fontos szerepet játszott (pl. a szerb-horvát megszállás időszakában vagy a Tanácsköztársaság bukása utáni rendteremtésben, amikor

14 Pörneczi 1941. 7. p.

15 Pesthy 1930. 116. p.

20