Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)

I. A városi társadalom - 1. A város népessége és arculata

A népesség korosztályok szerinti megoszlásában bizonyos aránytalanságok láthatók. Az egyik a 3-5 éves gyermekek, másrészt a 30-39 évesek alacsonyabb aránya. Mindkettő' magyarázatául a háború szolgál, hiszen a 30-as korosztály volt az nyilván, amely a legnagyobb arányban vonult be katonának, és közülük is estek el a legtöbben. Másrészt a háború alatti távoliét eredményezte a kevesebb gyerekszámot, hiszen az 1920-ban készített adatfelvétel idején az 1915- 1918-ban születettek aránya kisebb.

A gyermekhalandóság, ahogy akkor még az egész országban, igen magas volt, a megszületett gyerekek negyede nem érte meg a 7. születésnapját. Ezen a helyzeten világháború után hozott szociálpolitikai intézkedések változtattak.

A város népességének döntő többsége a belterületen élt, külterületen csak Jánkahegyen élt nagyobb, 500 fő körüli népesség.

Zalaegerszeg kis mezővárosi jellegéből azonban nem következett a földműves népesség túlsúlya. Lakosságában két hivatás dominált, a kisiparos és a tisztviselő.1" 1900-ban csupán a kereső népesség 15 százaléka élt a mezőgazdaságból, melynek aránya a következő évtizedek- 10

10 Simonffy 1985. 31. p.

16