Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)

III. Dokumentumok a város politikatörténetéből 1919-1939 - 2. Budapest, 1920. április 19. Fangler Béla képviselő nemzetgyűlési beszéde (részletek)

itt ütni a fejét az a vörös rém, akkor tudom biztosan, hogy nem az következnék be, ami Franciaországban bekövetkezett, hogy 18.000 embert bírói ítélet nélkül kivégeztek, hanem hogy itt hány ezer em­ber menne a másvilágra bírói ítélet nélkül, ezt csak a jó Isten és a népharag tudná megmondani. [•••] Most méltóztassanak megengedni, hogy prepozíciókkal álljak elő a zsidókérdés megoldására. Azt hiszem, mindnyájan megegyezünk abban, hogy jóllehet a zsidóság Magyarországot a tönk szélére juttat­ta, nem szabad általánosítani és azt mondanunk, hogy minden zsidó gazember és minden zsidót ki kell pusztítani az országból. Nekünk egyénileg kell értékelnünk a zsidóságot, és azoktól, akik tényleg vé­tettek a magyar állameszme ellen, meg kell vonnunk az állam támo­gatását. Hogy ezt megtehessük, fel kell állítanunk az ún. zsidóka­tasztert, akár úgy, hogy az állameszme ellen vétó'ket vegyük bele, akár úgy, hogy a nem bűnösöket. (Meskó Zoltán-. Akik nem vétettek! Ahhoz kevesebb papír kell.) E kataszter alapján, ha a vétkeseket vesszük fel a kataszterbe, a zsidóságot két csoportra kell osztani, illetve azokat, akik belekerül­nek a kataszterbe, még külön két alosztályba. Az elsőbe kerülnének azok, akik az állameszme ellen vétettek, akik tényleges kommunisták voltak, akik börtönben voltak, vagy internálva voltak, avagy végül a büntetőtörvények hiányossága miatt ettől megszabadultak, azonban tényleg úgy viselkedtek, hogy az állameszme ellen vétőknek tekint­hetők. A másik alosztályba kerülnének azok, akik gyanúsak abban avagy rájuk bizonyult, hogy kommunistákkal egyetértettek, hogy lánckereskedők és hogy a zsidóság előnyére és hogy a keresztény magyarság rovására tevékenységet fejtettek ki. Az első osztályban lévőktől elsősorban el kell vonni a vagyont tö­kéletesen, 100 %-ra. Sem az első-, sem a másodosztályú zsidó cselé­det nem tarthat, az üzlethelyiséget tőle el kell venni, lakásába úgy be kell szorítani, hogy csak egy kis szobája maradjon meg, minden egyéb mellékhelyiség nélkül. Ellenben a többi zsidót üldözni azért, mert fajtársai kommunisták voltak és rosszul viselkedtek, nem szabad. Sándor Pál t. képviselőtársam azt mondotta, hogy a Nemzetgyű­lésnek első kötelessége, hogy a zsidóságot két részre ossza; azután, hogy hagyjunk a zsidóságnak még négy hónapig békés és nyugalmas 165

Next

/
Oldalképek
Tartalom