Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)

III. Dokumentumok a város politikatörténetéből 1919-1939 - 1. Zalaegerszeg, 1919. Vigyázzatok az újsággal! Sajtóröpirat

no meg a Tolnai Világlapja, a Kis Érdekes, az Érdekes Újság, a szovjet­vezérek készséges végigszolgálója, idealizálőja (1919. ápril. 8.) házi panorámása. A „művészetük” veszedelmes, átkos. Léha írások, me­zítelen képek fokozzák a „művészi élvezetet”. Lux Terka, Várnai Zseni lerakodója. Zalamegyében méltán sorakozik a fentiekhez a kanizsai Zala, Csillag lapja. A szovjet fejedelem, Schneff hivatalosa,206 magasztalója, vérbeli, lelkes szociáldemokrata stb. De érzi az idők forgását. „Mély megilletődéssel köszöntjük Szent István napját a vad erőszak, a dur­va önzés, a legaljasabb és teljesen elvadult indokokból fakadó vad brutalitás után.” „Hálásan tekintünk fel az Egek urához.” (Mikor az egyik kanizsai szentbeszéd azt sürgette, hogy nyíltan foglaljanak a hívek állást a hittan mellett, akkor meghurcolta az illetőt.) „A hazafi- ságnak és a trikolórnak szívünkben elpusztíthatatlan ápolt szent esz­méje” így kiállt fel. De ő annak pusztulásán dolgozott. „Soha Szent István nagy szellemére, bölcsességére ennyire szükségünk nem volt, mint most.” Megtérés ez vagy konjunktűra? Alig az előbbi, mert így folytatja: Súlyosan vétkeztek a haza, a nemzeti eszme, a társadalom ellen.” Kik? A bűnösök másra mutatnak. Örül, hogy megszabadul­tunk a „poklok fenekéről ránk szabadult sátán fajzattól”. Némely ember nem becsüli a fészkét. Kesereg a csodatévő Szent Jobb előtt, fájlalja, hogy „ellanyhult nemzeti érzésünk, meggyengült hitünk”. Tudjuk, de aki erre rámutatott a Zaláék tája felé, annak klerikális és soviniszta volt a neve. „Hálaadó Himnusszal járulunk a Mindenható elé.” Szép, mikor imádkozik a megtérő ember, de mi rettegünk a divattól. „Félre azzal a világnézettel, amely azt vallja, hogy minden csak az anyagiasságon és önzésen alapszik. Nekünk ideálokra van szükségünk, nekünk kell a hit.” (1919. aug. 20.) Régen kellett volna. Furcsa, mikor a bűntettes tart Cato fölényé­vel tetemrehívást. „A mi elengedhetetlen erkölcseink”-ről prédikál, pedig hányat nem engedett el. Ünnepli a keresztény Magyarország születése napját, pedig mintha ott láttuk volna okt. 31. után a síron táncoló dervisek közt. 206 Helyesen Sneff József, a Tanácsköztársaság idején a nagykanizsai direk­tórium elnöke. 155

Next

/
Oldalképek
Tartalom