Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)
I. A városi társadalom - 1. A város népessége és arculata
2. táblázat: Zalaegerszeg népességének vallási megoszlása 1920-ban és 1941-ben9 Fő % Fő % Római katolikus 10744 81,1 12398 88,8 Református 405 3,1 290 2,1 Evangélikus 330 2,5 344 2,5 Izraelita 1657 12,5 873 6,2 Egyéb 103 0,8 62 0,4 Összes 13239 100,0 13967 100,0 A zsidók már nagyon korán, a 18. század folyamán kezdtek Zalaegerszegre költözni, és tartósan megtelepedni a városban. Főként kereskedelemmel foglalkoztak, üzletet vagy raktárt béreltek a városban. Közülük a módosabbak aztán házat vásároltak vagy építettek és állandó boltot tartottak fenn, főként a belváros területén. Ahogy a 4. sz. mellékletből is látható, a 19. század végén, 20. század elején, Zalaegerszegen alapított vállalkozások döntő többsége a betelepült zsidóság tagjaihoz kapcsolódott. Gyermekeiket taníttatták, így főként a harmadik generáció esetében már sok orvost és ügyvédet látunk közöttük. A hitközség az 1750-es években alakult, s 1820-ban magyar tannyelvű iskolát létesítettek. Zsinagógájuk, melyet Stern József tervezett eklektikus stílusban, 1903-ban épült meg, s két vaskos, gömbsisakos tornyával, csúcsíves oromzatával a város egyik legimpozánsabb épületévé vált. Számarányuk a két világháború között azonban folyamatosan csökkent, 1920-ban még 1657 fő vallotta magát izraelita vallásúnak, 1930-ban 1041 fő (a lakosság 8 %-a), 1941-ben pedig már csak 873 fő (6,3 %). Ennek okai között találhatjuk a természetes fogyás mellett (kevés született gyermek) az elköltözést, ahogy az a vidéki zsidóság esetében jellemző volt, főként Budapestre vagy más nagyvárosba. Külön érdekességként az 1941. évi népszámlálás tudósít arról, hogy Zalaegerszegen 10 fő zsidó nemzetiségűnek is vallotta magát, illetve 38 fő csak a zsidótörvény értelmében minősült zsidó- 9 9 Az 1941-es adatok forrása: Az 1941. évi népszámlálás. Demográfiai adatok községek szerint. KSH, Bp., 1947. Kézirat. 14
